A háború három éve után Magyarország 2025-ben repülőrajttal fog indulni, a háborús politika helyett a békeévek politikája tér vissza, az országnak pedig ismét nagy gazdasági sikerei lesznek – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzetnek adott, a lap keddi számában megjelent évértékelő interjújában.

A kormányfő t, akit Csermely Péter kérdezett, az interjúban kifejtette, könnyű évek nincsenek a politikában, de „ilyen rosszul még nem álltak a csillagok az égen”, az elmúlt négy év volt a legnehezebb időszak, amióta a rendszerváltás óta részt vesz a politikai életben.

– Van olyan év, amikor az is siker, ha életben maradunk, az is jó, ha nem csúszunk vissza. A háborús évek ilyenek. A háború három évét Magyarország kibekkelte. Próbáltunk a kanyarban előzni, és még a háborús helyzetet is valamennyire a javunkra fordítani, de ez Európában senkinek sem sikerült. A háborúban mindenki rosszul járt, minden gazdaság. Komoly teljesítmény, hogy Magyarország nem süllyedt vissza, és nem került olyan állapotba, különösen a versenyképesség szempontjából, mint a legtöbb európai gazdaság. Így most, amikor vége lesz a háborúnak, repülőrajtot vehetünk – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök.

Így szólt az első kérdés:

– Miniszterelnök úr, sajnos ezt a beszélgetést nem lehet mással kezdeni, mint a magdeburgi merénylettel.
– Amíg a migrációs invázió nem következett be Európában, ilyesmi nem történt. Azóta viszont visszatérően megtörténik. Adjunk hálát a Jóistennek, hogy nekünk nem kell átélnünk ilyesmit. Megakadályozni a további merényleteket csak olyan országokban feladat, ahová beengedték a migránsokat. Ahová nem engedték be, ott egyetlen következtetés adódik, ezután sem szabad beengedni őket, pont. Nem tudom, melyik nehezebb, nem beengedni őket, vagy ha már beengedted, akkor megvédeni magad. Nekünk, magyaroknak, szerencsére időben volt eszünk és merszünk nemet mondani. Ha elhibázod, benne vagy, és onnan más világ kezdődik. A németek már ebben a másik világban élnek.

– Németország és Franciaország a politikai zűrzavar és a gazdasági válság kettős szorításától szenved, ami egész Európára kihat, ebből viszont nem lehet kimaradni. Látja bármi jelét, hogy ez megváltozhat?
– Ez még csak a kezdet. Amerika és Európa együtt elköltött a háborúra mintegy 300 milliárd eurót. Ebből a pénzből az életszínvonal gyors emelkedését lehetett volna elérni egész Európában. Az európai fejlettség szintjére felhozhattuk volna a teljes Balkánt. Megfékezhettük volna a migrációt, lehetett volna építeni egy teljesen új európai védelmi rendszert. De ez a pénz elégett. Az eredmény? Ukrajna területének ötöde megszállás alatt, meghalt sok százezer ember, megnyomorodott, megsérült további több százezer, százezrek maradtak özvegyen, árván. És közben milliók menekültek el Ukrajnából, amelynek infrastruktúrája, közlekedési és energiarendszere földig rombolva, és az ország képtelen arra, hogy a belátható jövőn belül gazdaságilag fenntartsa magát.

– Önnek volt már nehezebb éve az ideinél?

– Könnyű év az én szakmámban nincs. Az viszont igaz, hogy ilyen balszerencsés időszak sem volt még.

A világ nyugati felén több életidegen, veszélyes eszméknek hódoló, országaikat megvédeni képtelen vezető van egyidőben hatalomban. A 2020-as választás után, amit nyilvánvalóan elcsaltak, hogy megfosszák Donald Trumpot az elnökségtől, egy éven belül távozott Angela Merkel, a németek erős és stabil kancellárja, és Franciaország bonyolult politikai rendszere is a csúnyábbik arcát kezdte mutatni. És éppen ekkor vállaltunk egy erőnket meghaladó katonai konfliktust Oroszországgal. Ilyen rosszul még nem álltak a csillagok az égen, a mögöttünk hagyott négy év volt a legnehezebb időszak, amióta a rendszerváltás szele besodort engem a politikai életbe.

Elmondta, ilyen balszerencsés időszakot még nem tapasztalt, mivel a világ nyugati felén több „életidegen, veszélyes eszméknek hódoló, országaikat megvédeni képtelen” vezető van egyidőben hatalomban.

„A 2020-as választás után, amit nyilvánvalóan elcsaltak, hogy megfosszák Donald Trumpot az elnökségtől, egy éven belül távozott Angela Merkel, a németek erős és stabil kancellárja, és Franciaország bonyolult politikai rendszere is a csúnyábbik arcát kezdte mutatni” – sorolta a miniszterelnök, megjegyezve, ekkor kezdődött el egy „erőnket meghaladó” konfliktus Oroszországgal is.

A kormányfő Donald Trump visszatérésével kapcsolatban utalt arra, egy egészséges gondolkodású ország külpolitikájának az a célja, hogy barátokat gyűjtsön, azaz legyen minél több olyan ország a világon, amely érdekelt a magyarok sikerében.

Orbán Viktor az amerikai elnök mellett a kínai, a török, az izraeli és az orosz elnököt partnerként, illetve barátként említve hangsúlyozta, ezekből a barátságokból minden magyar embernek kézzelfogható előnye kell származzon.

A magyarok jelentősen profitálnak majd abból, hogy lesz egy fair vízumrendszer és kettős adóztatást kizáró egyezmény Magyarország és az Egyesült Államok között, és erőteljes amerikai tőkebefektetések érkeznek majd Magyarországra – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, emellett a világ biztonságosabb lesz, közeledünk a béke felé, „talán el is érjük”.

Az európai politikával kapcsolatban a kormányfő az interjúban leszögezte, a kommunizmus bukása után a nyugati világban újfajta politikai küzdelem zajlik, a liberálisok nemzetközi világkormányzást és progresszív világrendet építenek, a velük szemben fellépő patrióták pedig ragaszkodnak a nemzetek alapján szervezett világrendhez.

Most, Donald Trump győzelmével a patrióták sorsfordító esélyt kaptak, az európai patrióták pedig megszerveződtek, ami pedig Amerika és Európa együttműködésén is meglátszik majd – jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor szerint Donald Trump győzelmével ugyan megerősödtek az európai patrióták, de nem kerültek többségbe, ezért „a küzdelem folytatódik”, amelyben együttműködést szeretnének kialakítani az európai konzervatívokkal és világossá akarják tenni az Európai Néppárt tagpártjai számára, hogy „az igazi kereszténydemokrata jobboldal és hagyomány a patriótáknál van és nem náluk.”

„Először átrendezzük az európai párttérképet, és utána át akarjuk venni az európai parlamenti többségen keresztül az Európai Bizottság irányítását is” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, ennek végrehajtása néhány évet igénybe fog venni.

A magyar uniós elnökségről szólva Orbán Viktor elmondta, a magyar elnökségre sokáig emlékeznek majd,

mivel ez volt az, amely békemissziót indított, kibővítette a schengeni térséget, előrevitte a balkáni integrációt, egyetértést hozott létre az agrárminiszterek között, illetve – a versenyképességről szóló budapesti nyilatkozat elfogadásával – sikerült megegyezést elérnie az európai gazdaság megmentésének forgatókönyvében is.

A hazai gazdaság állapotát említve a miniszterelnök elmondta, Magyarország kibekkelte a háború három évét, „próbáltunk a kanyarban előzni”, és még a háborús helyzetet is valamennyire a javunkra fordítani, de ez Európában senkinek sem sikerült.

A kormányfő ugyanakkor komoly teljesítménynek nevezte, hogy Magyarország nem süllyedt vissza, és nem került olyan állapotba a versenyképesség szempontjából, mint a legtöbb európai gazdaság.

„Így most, amikor vége lesz a háborúnak, repülőrajtot vehetünk. Repülőrajtot az tud venni, aki a felkészülést, az alapozást elvégezte, bemelegített, tudja, hogy melyik rajtkockába kell beállni, és tudja, hogy mikor fog eldördülni a startpisztoly. Mi felkészültünk, és 2025-ben repülőrajtot fogunk venni. Visszatér a háborús politika helyett a békeévek politikája, és megint lesznek nagy gazdasági sikereink” – jelentette ki.

Leszögezte, a háború 2025-ben véget ér, „vagy úgy, hogy sikerül béketárgyalással lezárni, vagy úgy, hogy az egyik harcoló fél megsemmisül.”

Orbán Viktor az interjúban a magyar belpolitikára kitérve elmondta, az jó az országnak, ha a politikai viták tényekről és fontos dolgokról szólnak, lehetőleg intelligens módon és megoldásokat felkínálva, viszont ha az „agresszív hőbörgés” válik uralkodóvá, amit most az új ellenzéki stratégia hozott magával, az biztosan nem jó.

„Brüsszelből ezúttal olyan megbízottakat jelöltek ki a leváltásunkra, akik ezt a fegyvernemet választották. Megküzdünk velük is” – fogalmazott, megjegyezve, Magyarországnak az uniós tagságát meg kell őriznie és Brüsszellel is keresni kell az együttműködést, de nem szabad Brüsszel útján haladnia.

Hozzátette, hogy a brüsszeli bürokrácia nagy és erős, sok pénz és eszköz fölött rendelkezik, aki eltér az irányvonaluktól, annak folyamatosan harcolnia kell a szuverenitásáért, Magyarország pedig ezt teszi.

„De ha nem ezt tettük volna, akkor a magyar családoknak az energiáért háromszor-négyszer annyit kellene fizetniük, mint most, akkor a magdeburgi jelenetek magyar városokban is előfordulhatnának, és a 300 milliárd euróban, amit elvittek a nyugatiak Ukrajnába, a mi pénzünk is benne lenne, és közben nem tudnánk, hogy miként keveredjünk ki egy háborúból, amit lehetetlen megnyerni” – jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek: 2025-ben repülőrajtot vesz az ország