Orbán Viktor: háború vagy béke?

Orbán Viktor
PUBLIKÁLÁS: 2024. március 15. 11:03 / FRISSÍTÉS: 2024. március 15. 16:21
Magyarország csak a békével járhat jól, nem kérünk a háborúból!

1848. március 15-én kitört a forradalom. Hazánk túl sokáig állt Habsburg uralom alatt, a pesti ifjak azt kiáltották: elég volt! A dicsőséges forradalom azóta is Magyarország egyik legjelentősebb nemzeti ünnepe, s immáron 176 éve azóta is rendületlenül őrizzük március idusának szellemét. Évről évre kitűzzük a trikolor kokárdánkat, hogy mi magunk is részeseivé váljunk a szabadságért folytatott küzdelemnek. És bár a Habsburg elnyomásnak már híre sincs, a magyarság azóta is sok nehézséggel és problémával küzd nap mint  nap. Felvettük a harcot a Coviddal, amely romba döntötte a világ gazdaságát. Még talpra sem álltunk, de máris kitört az orosz-ukrán háború a szomszédunkban, Brüsszel elhibázott szankciói miatt pedig egész Európa szenved. A migráció nem szűnt meg, s közben a gyermekvédelmi törvényeket is szigorítani kell. Nem könnyű ma országot vezetni. Fontos kérdések mentén mondta el ünnepi beszédét Orbán Viktor miniszterelnök. 

ORBÁN Viktor
Orbán Viktor ünnepi beszédet tart / Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor - mint egykoron Petői Sándor - a Nemzeti Múzeum előtt tartott beszédet március 15-én. Sok fontos témát érintett a miniszterelnök. 

1848 márciusában Európa lángokban állt. Vér folyt a fővárosok utcáin: Bécsben barikádokban harcoltak. Mit csináltak a magyarok? Verset írtunk, 12 pontot szerkesztettünk, átsétáltunk Pestről Budára (az volt az első Békemenetünk)

- kezdte el sorolni a miniszterelnök. 

A magyar forradalom nem romboló, hanem építő, melynek végén nem halál, hanem élet sarjad belőle. Ilyen a forradalom, ha a magyar fiatalok csinálják - jegyezte meg Orbán Viktor. A mai nyugati világ azt hirdeti, hogy a legfontosabb kérdés, hogy milyen világot hagyunk a gyermekeinkre. Orbán Viktor szerint ez tévedés:

A fontos kérdés az, hogy mi milyen gyerekeket hagyunk a világra, elvégre valójában ezen múlik minden. 

Ezen múlt minden már 1848-ban is: már ekkor is hazájukat szerető fiakat hagytak a világra a szülők: így születhetett meg a forradalom is.

Haza csak addig van, ameddig van, aki szeresse. Tudták, hogy a magyar haza örökös fenyegetettség árnyékában él

- mondta Orbán Viktor.

A magyar hazát csak és kizárólag a polgárok szeretete és hűsége biztosítja már évszázadok óta. A nyugati világban emberek milliói élnek úgy, mint aki a semmiből jön és semmibe megy. Ezért gondolják azt, hogy nem kell tekintettel lenniük semmire és senkire: háborúkat robbantanak ki, országhatárokat rajzolnak át, semmibe veszik a holtakat, megfosztják jogaiktól a meg sem születetteket. Mi magyarok másképpen élünk: mi jövünk valahonnan, és tartunk valahová.

Elődeinktől küldetést kaptunk: a magyar nem tartja magát szabadnak, csak mert nem éhes, vagy nem gyötri lelki nyavalya. Nekünk kevés, ha mindenki azt csinálhat, amit akar. Nekünk a szabadság annyit jelent, hogy nincs a fejünk fölött semmiféle háziúr. A létezés magyar minősége az emberi élet legnagyobb minősége.

A legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk.

Mi, magyarok tudjuk, hogy ha egyedül állunk a világban, nem szabadok vagyunk, hanem magányosak. A márciusi ifjak azt kiáltották: mi magyarok társak vagyunk a hazában: honfitársak. Társ az is, aki előttem jár és utánam jön.

A magyarok élete folyamatos láncolat Szent István királytól Mátyás királyon át az 56-os forradalmárokig. Dicsőség az ősöknek!

- mondta. 

A magyar hősök mindig bátran cselekedtek: akkor is, amikor esély sem volt a győzelemre, és akkor is, amikor tudták, hogy ők maguk nem fogják meglátni a győzelmet. 

Olyan nincs, hogy valami egy kicsit kard és egy kicsit lánc is legyen

- mondta Orbán Viktor, és kijelentette, legelőször arra kell válaszolni, hogy rabok legyünk-e vagy szabadok. Ma is így van ez. 

Európa ma nem csendes

Európa ma nem csendes: ma mindenki Brüsszeltől félti a szabadságot. Brüsszel ugyanis olyasmire készül, amire a magyarok keze nem áll rá. Be akarnak minket préselni egy háborúba, migránsokat akarnak ránk kényszeríteni, át akarják nevelni a gyermekeinket. Ebből azonban Magyarország nem kér! Mi szuverén ország vagyunk, és az is maradunk. 

Brüsszel nem az első birodalom, amely szemet vetett Magyarországra. Büszke és önérzetes ország vagyunk: a mi akaratunkat megtörni nem könnyű. Előbb-utóbb minden birodalom belátta, hogy erőszakkal, Bach-terrorral, vörös csillaggal elnyomni bennünk nem lehet. Mi vagyunk, akikbe beletörik a fog és a bicska. Mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül Góliát. Rájött már a világ: mindenki azzal jár jól, ha békén hagy bennünket.

A kiegyezéssel megmutattuk: ha megkapjuk a tiszteletet, mi is megadjuk, ami jár

- emlékezik vissza. Ugyanakkor Brüsszel ezt nem akarja megérteni. 

Ha nincs más megoldás, el kell foglalnunk Brüsszelt

Most Brüsszelig fogunk menetelni, és fogjuk megteremteni a változást Európában. Nem vagyunk mai csikók: tapasztaltak vagyunk és tudjuk, hogyan kell átrendezni a politikai életet.

Itt az ideje, hogy a helytartó tanács Brüsszelben is reszketni tessék. 

Nem tűrjük el, hogy adósrabszolgává tegyék a gyerekeinket, háborúba vigyék Európát, hogy betelepítsék a migránsokat. Mi itt Európában ismerjük a háború borzalmait. Egy emberöltő és egy nemzedék ment rá az utóbbi háborúra. Magyarország éppen ezért csak a béke mellett állhat, nem kérünk a háborúból. 

Becsaptak bennünket, ideje, hogy fellázadjunk!

- mondta, és kiemelte: nem vagyunk egyedül. Bár a lengyeleket elsodorta Soros baloldala, de a szlovákok felébredtek, a csehek és az osztrákok ébredeznek, az olaszok irányba álltak, és fellázadnak az amerikaiak is. Az év elején még kevesebben voltunk, de most mi leszünk a többség. 

Európában és Amerikában is helyreáll a normális élet. 

Mindenki megtalálhatja majd a helyét, kivéve azokat, akik kiírták magukat a történelemből. Akik hitszegő módon hátba szúrták a nemzetet, akik elvették a pénzt a tanárok zsebéből, akik gender-őrületet hoztak hazánkba, akik rosszabbak, mint a labancok. Nekik az árulók sorsa jut majd.

Az árulót elfelejtjük. Az áruló nincs, meghalt, nem is ismertük soha. Nem terheljük az emlékezetünket a képével. A legnagyobb büntetés a felejtés

 - idézi Szabó Magdát. 

Dönteni kell

Orbán Viktor kiemelte, hogy elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, hogy döntsünk. Június 9-én itt az európai választás, mely elől nem lehet elbújni. Az is ki fog derülni, milyen gyermekeket hagyunk a világra. 

 

Íme a beszéd lényege röviden, 3 percben!

 

 

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.