A MOHOSZ alelnöke: A jövőben sem lesz csónakosjegy az RSD-n!

Korábban azt nyilatkozta, fontos, hogy változatosabb telepítések legyenek a vízparton, ne csak pontyokat fogjanak a horgászok. Az idei évben ennek szellemében zajlik majd a telepítés?

Évekkel ezelőtt szakemberekkel meghatároztuk a telepíthető halfajokat, illetve azt a kívánalmat, hogy első körben éves szinten 85 százalék alatt legyen a pontytelepítés, a többit pedig a keszegfélék és a ragadozók tegyék ki. Ezen ideához a haltermelést is át kell alakítani, ami több okból nem egyszerű folyamat. Lassan, de biztosan haladunk előre, így már ősszel újra növekedett a pontyon kívüli telepítések aránya, a következő uniós ciklus fejlesztési pályázatai pedig támogatni fogják a telepítési szerkezet átalakítását is. Örömteli adat, hogy ősszel több mint 500 millió forint értékben közel 3000 tonna MOHOSZ-támogatott telepítés valósult meg, sőt itt már „csak” 71 százalék volt a ponty aránya.

Sok horgász is egyetértett azon kijelentésével, hogy meg kell oldani a busahely­zetet Magyarországon, mert a „terítékként a parton heverő, sokszor 100 kilogramm mennyiségű »elajándékozandó« hal ténye és látványa számos etikai, horgászrendi kérdést is felvet”. Hogy kívánja megoldani a MOHOSZ ezt a helyzetet?

Konzekvens szabályozással és segítő jellegű ellenőrzéssel. Ha egy hal idegenhonos és inváziós, akkor is élőlény, és úgy is kell kezelni. A horgászata továbbra is sporthorgászat. Továbbá nem lehet feketekereskedelem tárgya, mivel már jól ismerjük ezt az oldalt is. Az adott vízterületet hasznosító horgászszervezetek feladata, hogy a fogott halak összegyűjtését, ártalmatlanítását hogyan oldják meg. Azt is el kell mondanom, hogy a rendszeres szelekciós halászat megszervezése a jövőben elkerülhetetlen, de ha a telepítési számokkal ennek költségét összevetjük, akkor tudjunk róla, hogy az észak-amerikai folyóvizekben a busainvázió – vesztésre álló – csatájának eddigi számlája milliárdos nagyságrendű. Dollárban. Pont ezért megalapozott a horgászszövetség azon kijelentése is, hogy pusztán horgászattal ez az ökoló­giai probléma természetesen nem megoldható, de ezen közfeladat-ellátáshoz mielőbb jelentős központi források is szükségesek.

Nagy felháborodást keltett az RDHSZ szabályzatában megjelenő csónakosjegy. Később visszavonták ezt a rendeletet. Ebben volt ráhatása a MOHOSZ-nak? Elképzelhetőnek tartja, hogy a későbbiekben mégis bevezetik?

Az RDHSZ a legnagyobb forgalmú tagszervezetünk. A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág a MOHOSZ haszonbér­letében, egyben az RDHSZ alhaszonbérletében van, így a szakmai egyeztetés folyamatos. Mi az állami tulajdonú természetes vizek haszonbérlőjeként a ma már 102 vízterületre érvényes országos jegyrendszert és annak további kiterjesztését, egyszerűsítését preferáljuk, ezért a mindennapok jegyrendszerében folyamatos korrekciók szükségesek. Ez is ilyen – és országosan nem az egyetlen –, közös kompromisszumon alapuló kiigazítás volt, amely tartósnak ígérkezik.

Tavaly a nagykövetek horgászversenyén bejelentette: idén bővül a névsor. Azt is mondta: női híresség is helyet kap az illusztris társaságban. Lehet már tudni, kikkel, illetve hány fővel bővül a lista?

Folynak az egyeztetések, és tudni kell, hogy nagyon sok köztiszteletben álló, jelentős érdemeket felmutató híresség horgászik. Azt még nem tudom megmondani, mikortól, de tény, bővülni fog a nagykövetek köre. Javaslatot mindenki folyamatosan tehet, legyen az horgász vagy horgásznagykövet. A jók közül is a legjobbakat, a valódi példaképeket keressük, és kérjük majd fel e nemes feladat ellátására.

Hatalmas fejlesztések, szigorú szabályozások történtek a Velencei-tavon. Ennek legfontosabb célja a „tó jövőjének megalapozása, halállományának fejlesztése”. Hogy látja, ez a fejlesztéssorozat mikorra érhet be? Horgászturisztikai szempontból mikor lesz újra népszerű?

A Velence-tavon az elmúlt 10 évben nem volt áremelés. Többéves tervszerű munkánkat törte derékba a vízhiány, okozatként a halpusztulás. Most egy újabb csapadékos év után soha nem látott mennyiségű és méretű hal került, illetve kerül a tóba, és ennek a hatása már az idén látványos lesz. Ha marad a csapadékosabb periódus és sikerül megoldani az érdemi vízpótlást, annak biztonságát, akkor középtávon mindenki elégedett lesz, a part menti önkormányzatok, vállalkozások is. Pátka, Zámoly vízkészletének hatása néhány centiméter, és ugyanennyi nap egy kánikulai időszakban. Ez maximum biztonsági tartalék havária esetére. Ne áltassuk magunkat, hogy ez tartós megoldás lehet. Mi több okból is a Duna mellett állunk, továbbra is. A térség elemi, közös érdeke a mielőbbi tartós megoldás a fejlődés érdekében, és mi mindent megteszünk abban, hogy ezen nagy kirakós egyik elemeként legalább katalizáljuk a döntési folyamatot.

A tavalyi év versenyhorgászat szempontjából fele­másra sikeredett. Nagy visszhangot váltott ki a free­style method feeder világbajnokság, ahol a magyar csapat kétszeres címvédőként érkezett, ám a 16. helyen zárta a vb-t. A csapat egyik legjobbja, a kétszeres címvédő Bakó Péter vissza is lépett a versenyzésről. Hogy értékeli a tavalyi évet, illetve mit vár az idei esztendőtől versenyhorgászat szempontjából?

Ez a kérdés, benne a sportszakmai és a túlzott elvárások viszonya, az egyes történések szenzációhajhász eltorzítása külön cikket is érdemelne. Magyarország tartósan a világ élmezőnyében van az édesvízi szakágak összevetésében, mely sikerek alapjaként 29 országos bajnoki rendszert üzemeltetünk. Idén is sok érmet hoztunk el a világversenyekről, s a Nemzeti Horgászsport Gálán majd minderről részletesen számot is adunk. Bakó Péter, mint a jelen talán legnagyobb csillaga sem dönthet nemzeti válogatottként önállóan arról egy világversenyen, hogy versenyzik-e. Most sem ez történt, és a jövőben sem lesz másként. Összegezve, a magyar horgászversenysport 2023-ban is minden dicséretet megérdemel!