„Nekünk, magyaroknak régi hagyományunk van a Nobel-díjakban”

Felidézte, hogy az első magyar Nobel-díjat Lénárd Fülöp kapta nemsokkal a rangos kitüntetés alapítását követően 1905-ben.

 - húzta alá Csák János. Mint mondta, Krausz Ferenc fizikus eredménye tényleg áttörés volt, amiből aztán lehet élettudományokban, anyagtudományokban, műszaki tudományokban további felfedezéseket tenni és további hasznosítást elérni. Hangsúlyozta, ugyanez vonatkozik Karikó Katalinra, aki az egész életét az mRNS kutatásának szentelte és amikor jött a koronavírus-járvány, akkor mindenki felismerte, hogy az, amit korábban akár még finanszírozásban, kutatásban is nehéz volt elfogadtatni, az működik.

A miniszter a két magyar tudósról azt mondta, hogy a nagy embereket az jellemzi, hogy akárhonnan indultak, akárhová érkeztek, megtartják az önmagukkal szembeni és a többiekkel szembeni szerénységüket, alázatukat. Egyben figyelmébe ajánlotta különösen a fiataloknak és a lányoknak, hogy olvassák el Karikó Katalin életrajzi kötetét. Beszélt arról is, hogy további közös jellemzőjük, hogy azon gondolkodnak, hogyan lehetne alkalmazni felfedezéseiket.

Szót ejtett arról is, hogy nagyon nagy jelentősége van, hogy az idén a tudomány került előtérbe. Mint fogalmazott, olyan jellemvonások, tulajdonságok kellenek a tudományhoz, mint a kíváncsiság, a képzelőtehetség, a kitartás, a kudarcot követő talpra állás és a csapatmunka. Hangsúlyozta, hogy ezek jellemzik az üzletembereket, a családapákat és családanyákat, sőt a politikusokat is.

 - jelentette ki Csák János. Ezzel összefüggésben pedig azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány elkötelezett a közoktatás támogatása mellett. Mint mondta, ezért növelték meg az egyetemek finanszírozását két és félszeresére, a kutatóintézetek finanszírozását kétszeresére, valamint befektetéseket hajtottak végre a középiskolás és általános iskolás rendszerbe is, "pontosan azért, hogy a tehetségek ne vesszenek el".