origo.hu
Csak az a kérdés, hogy miért vártak ezzel...
Még a Karácsony Gergellyel szemben gyakran elfogult 24.hu is megírta, hogy jócskán akad kérdőjel és tisztázatlanság a Karácsony-féle 500 milliós "adományok" körül.
Idézik a Magyar Nemzetre hivatkozva a legfontosabb kérdéseket.
A lap birtokába jutott feljelentés szerint az OTP a júniusi sajtóhírek alapján indított belső ellenőrzési vizsgálatot. A feljelentésben foglaltak alapján a pénzintézet számos ponton gyanúsnak tartja a 2021-ben kezdődött befizetéseket – csak azt kérdezik, miért nem lépett hamarabb?
- Ha valaki több tízmilliós összegben fizet be egymás után sorszámozott, új, nyomdafriss bankjegyeket, akkor az miért nem tűnik fel a banknak egyből?
- Az sem világos, korábban miért nem tűnt fel a dobozokba történő elhelyezés fizikai képtelensége (amint a feljelentés állítja, a ládába a tetején található résen keresztül bankjegycsomagok nem helyezhetők el), illetve az, hogy a „behozott bankjegyek többsége – elsősorban az euróbankjegyek – újak voltak, gyűrődésmentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak és összetapadtak (mintha a nyomdából kikerülve nem használták volna azokat)”.
- Az is kérdés, hogy egy-két évvel a befizetés után, hogyan tudták mindezt megállapítani – már ha a belső ellenőrzést valóban csak az idén nyáron indították el.
- Ha pedig már a befizetésnél megállapították, miért nem tettek rögtön további, esetleg jogi lépéseket?
Az OTP nem válaszolt ezekre a kérdéseikre.
Tóth Levente, a Bank360 vezető elemzője a 99 Mozgalom összesen 500 milliós, alkalmanként több tízmilliós befizetéseiről azt nyilatkozta a 24.hu-nak:
„Ennyi készpénzt ma már ritkán mozgat az, aki nem végez folyamatos készpénzbevétellel járó üzleti tevékenységet. Ilyen nagyságrendű befizetés olyan tétel, amit egy bank ma már megvizsgál.
Különösen így van, ha ezt rendszeresen teszi valaki. Ha felmerül a pénzmosás gyanúja, akkor minden banknak törvényi kötelessége lépni.”
A befizetett bankjegyek sorszámának feljegyzéséről ugyanakkor azt mondja Tóth: ilyen kötelessége nincs egy banknak.
„Ettől függetlenül, ha gyanús tranzakciót látnak egy banknál, akkor eljárhatnak belső előírások alapján úgy, hogy feljegyzik a befizetések sorszámát. De ez akkor történik meg, ha gyanúsnak ítélték a tranzakciókat, vagy eleve kockázatosnak minősítették az ügyfelet.”
A szakértő hozzátette:
„Önmagában, ami történt az OTP-nél, egyes elemeiben talán furcsának tűnhet, de összességében egy normális banki működés keretein belül a pénzmosás elleni törvényi kötelezettségek alapján indokolható és nem életszerűtlen.” Érdemes ezt az ügyet más szereplővel is végig gondolni: ha például egy drogkereskedő sorozatosan hordana be nagy mennyiségű készpénzt a pénztárba, mégse, találna ebben a bank semmi gyanúsat, akkor éppen azt kérnénk rajta számon, hogy miért nem lett ez neki előbb vagy utóbb gyanús.
Amint azt a RIPOST korábban egy videóval bizonyította fizikailag lehetetlen, amit Karácsony Gergely állít, ennyi pénzt, kötegekben lehetetlen egy 30X30-as adománygyűjtő ládába belegyömöszölni.
Ez is érdekelhet
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom 
