Bár a rajz szakos tanár Szabó Gusztáv sosem játszott el annak a gondolatával, hogy emberi testeket használjon vászonnak, egy véletlennek köszönhetően mégis erre adta a fejét. Az alkotó, művésznevén Gustavo Tailor 15 évvel ezelőtt arra az elhatározásra jutott, hogy tetováló szalont nyit, ám az üzlettársa kikötötte, hogy csak akkor dolgozik vele, ha ő is varr.
Az elején ingyen készítettem tetoválásokat azoknak, akik igényelték, így szereztem gyakorlatot
– emlékezett vissza a kezdetekre a fiatal művész, akinek volt tehetsége, hiszen végzettsége szerint rajz szakos tanár, aki mindig is művészeti pályán tevékenykedett. Gustavo már tizenöt éve tetoválással keresi meg a kenyérre valót, amit művészi szintre emelt.
– Az országos versenyek mellett gyakran nevezek nemzetközi versenyekre, mert inspirál, hogy más nemzetek tetováló művészeivel is összemérhetem a tudásomat – mesélte a Borsnak Gusavo, aki tavaly Zürichben aranyérmet szerzett.
A berlini versenyen idén fekete-fehér kategóriában indultam és a dobogó második fokát sikerült felérnem
– kezdett bele a verseny ismertetésébe az alkotó, aki elmondta, hogy első feladatként olyan modellt kellett találnia, akivel találkoznak az elképzeléseik. Később a versenyművet vele közösen tervezi meg, majd a rendezvényen a zsűri és a civilek előtt varrja fel rá.
A mostani versenyre egy indiánnőt és egy farkast terveztünk egy viszonylag nagy felületre, így a nettó munka 17 óráig tartott. Természetesen vannak közte kisebb nagyobb szünetek, hiszen ez nekem és a modellemnek is kimerítő
– tudata a tetoválóművész.
Nem az első tetoválásom, így tudtam mire számíthatok, bár ilyen hosszú három napos alkalmam még nem volt ezelőtt. Sokat segített, hogy bíztam Gustavoban, és tudtam, hogy együtt megcsináljuk.
– tudtam, hogy nagyon fontos neki ez az alkotás, és az, hogy minden tudását beleadja, hiszen nyerni szeretett volna – fogalmazott Jan a magyar versenyző modellje, aki abba is beavatta a lapunkat, hogy amíg készül rajta a mű ő sok mindent nem tud csinálni, hiszen mozdulatlannak kell lennie. Jan leginkább filmet nézett és zenét hallgatott, miközben a tetoválás bizony rendkívüli fájdalommal is járt.
Annak akit varrok ez rettenetesen fáj, neki szerintem nehezebb dolga van. A feléig elviselhető, az utolsó órák már kínkeservesek. Azt állítják, hogy olyan, mintha kést vágnának a testedbe és azt újra és újra beléd döfnék
– állítja Gustavo, aki azon ritka tetoválók egyike, akiknek nincs saját tetoválása és nem is tervez ilyet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.