Orbán Viktor a nyugdíjkiegészítésről: "A kormánynak az a dolga, hogy ilyen lehetetlen dolgokra vállalkozzon!"

Döntött a kormány a nyugdíjkiegészítés mértékéről: novemberbe a medián nyugdíjhoz képest átlagosan félhavi nyugdíjjal többet kapnak kézhez az idősek. Többek közt ennek kapcsán látogatott el Orbán Viktor a Kossuth rádióba, ahol a Jó reggelt, Magyarország! vendégeként adott interjút. Első kérdésként arra válaszolt a miniszterelnök, megengedheti-e magának a költségvetés azt a pluszkiadást, amit ez a kiegészítés jelent.

– Nem. Ha kellő távolságról nézünk a magyar költségvetésre, akkor azt mindig hiányra tervezzük. Magyarország megtermel egy adott mennyiségű pénzt, de minden évben többet költünk el. A különbözetre hitelt szoktunk felvenni – kezdte Orbán Viktor. – Akkor leszünk majd egy nagyon erős, nagyon stabil és boldog ország, amikor a magyar költségvetés majd pluszban zár, azaz több pénzt állít elő, mint amit felhasznál. A magyar költségvetés nem ilyen, ez így van a kommunisták óta. Így minden ilyen kiadásra, ha csak közgazdász szemmel néznénk (mint amit a baloldal gyakran csinált), azt lehetne mondani, hogy "többet költünk, mint lehet, hát ne adjuk oda!" De az élet nem így rendeződik el. Ezt nem lehet megtenni tisztességes munkában megőszült emberekkel...

 – emelte ki, miért fontos egy ilyen költséges nyugdíjkiegészítés: az emberekért.

– Hiába volt háború meg covid-válság, nem vettünk el semmit, sőt, mindig mindent odaadtunk, ami a nyugdíjasoknak jár – tette hozzá, megemlítve, hogy ellenben a Gyurcsány-korszakban elvettek a nyugdíjasoktól egy havi járandóságot.

 – összegezett Orbán Viktor a nyugdíjkiegészítés és a költségvetés kérdésköre kapcsán. Hozzátette: sok országban a nyugdíjak emelése elmaradt az inflációtól, Magyarországon azonban a nyugdíjasok elsőbbséget élveznek. 

Orbán Viktor: "2023 az infláció letörésének az éve"

Az inflációról is szó esett: a kormány célja, hogy hamarosan egy számjegyűre csökkenjen az infláció. Orbán Viktor arról beszélt: a kormány egy darabig a "tankönyvi" példát követte az infláció kezelésében, azaz a Jegybankra bízta ennek a megoldását.

– De be kellett látni, hogy így nem fog menni. A Jegybanknak beletört a bicskája az infláció elleni küzdelembe. De erről nem a Jegybank tehet, mert neki csak bicskája van, az infláció meg fává nőtt. 

Ezért kellett a kormánynak átvennie az infláció kezelését, melyre számos módszert vezettek be. Ez nem szokványos módszer, amit a világ számos táján nem néztek jó szemmel, ugyanakkor látható, hogy sikeres volt Magyarország metódusa.

– emelte ki.

A kérdés: mikor tudjuk megindítani a bérek és a gazdaság növekedését – folytatta a miniszterelnök, hozzátéve: biztos benne, hogy igen a válasz ezekre a kérdésekre is. Egyes előrejelzések szerint könnyen lehet, hogy a következő években Magyarországon lesz a legnagyobb gazdasági növekedés.

2024 a gazdasági növekedés visszaépítésének éve lesz.

Ukrán-orosz háború

Szóba került: Nyugaton is egyre többen bizonytalanodnak el a háború támogatása kapcsán. Orbán Viktor kiemelte: Magyarország a kezdetektől hangsúlyozta, hogy ezt a háborús konfliktust lokalizálni kell, nem globalizálni (mint azt az országok többsége akarta), nem támogatni, hanem a békét szorgalmazni. 

Az ukrán uniós tagság kapcsán felvetette a kérdést: amíg háború van, nehéz a felvétel helyzete, hiszen sem az ország népessége, sem a területe nem tisztázott, hiszen területi vitán kirobbant háború zajlik.

Hátrafelé tett lépés a migrációs paktum

A migráció egy állandó veszély, de ezzel a kihívással nem tud mit kezdeni az Unió – emelte ki Orbán Viktor, aki a migrációs paktumot hátrafelé tett lépésként jellemezte. A magyar kormány nem támogatja a migrációs paktumot. A többség azt gondolja ebben a kérdésben, mint a kormány, ugyanakkor a magyar baloldal megszavazza a migrációt, és olyan döntésekhez járulnak hozzá, amelyekkel a migrációt serkentik, noha ezt hazánkban titkolják.