Karácsony már augusztusra várja a főváros csődjét

Karácsonyék 214 milliárdos megtakarítást örököltek, a nyár végére „összejöhet” a 90 milliárdos mínusz – utóbbit maga a városvezetés ismerte el egy lapunk által megszerzett levélben. A fizetésképtelenség elkerülését természetesen a kormánytól várják.

Miután Gyurcsány Ferenc a kormánnyal szembeni határozottabb fellépést követelt, április közepén a főpolgármester a „tettek mezejére lépett”, s bejelentette, bizonyos adókat nem fizetnek be az államkasszába, továbbá közigazgatási pert is indítanak a szolidaritási hozzájárulás növekménye miatt. Mondván: nincs pénz.

A Pénzügyminisztérium (PM) ezt követően közölte: Karácsony Gergely városvezetése 214 milliárd forint megtakarítást örökölt Tarlós Istvánétól: rövid lejáratú államkötvényben 82 milliárd forint, hosszú lejáratú államkötvényben 77 milliárd forint, pénzeszközállományban 48 milliárd forint, továbbá a főváros intézményeinél 7 milliárd forint volt.

A tárca szerint 

Hozzátették: a főváros iparűzésiadó-bevételei idén várhatóan meghaladják a 271 milliárd forintot, ezenfelül Budapest további 46 milliárd forint támogatást kap a költségvetésből. A két tétel együtt meghaladja a 317 milliárd forintot, ami 130 milliárd forinttal több a 2019-es adatnál.

A szócsata azóta sem csitul. Közben lapunk birtokába került az a levél, amit még márciusban küldött a PM-nek Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Ebből röviden és elsőre az szűrhető le, hogy Budapestet valóban csődközeli helyzetbe kormányozta a vezetése, a nyár folyamán olyan likviditási problémája lehet, amit nem tud egyedül megoldani. Tehát valós veszély a totális fizetésképtelenség!

Kiss ismertette az azóta bejelentett intézkedéseket is, továbbá néhány közlekedési projekt uniós finanszírozásba „emelését”. Ugyanakkor információink szerint a tárca részéről már előzetesen közölték,

Karácsony Gergely alighanem ennek ismeretében jelentette be később mégis a befizetés megtagadását.

Az Kiss Ambrus leveléből is kiderül, hogy a Főváros anyagi helyzete 2019 óta folyamatosan romlik. Ezt persze a főpolgármester-helyettes szerint nem a rossz gazdálkodás, hanem a „gazdasági válság, a COVID’19 okozta humánjárvány, az orosz agresszió miatti energiaárak növekedése, és a kormányzati elvonások növelése” eredményezte. A város átlagos havi működési költsége 25,7 milliárd, ennek fele a közösségi közlekedésre megy el. „Ezzel szemben a likviditási védőhálót jelentő folyószámlahitel-keret 25 milliárd forint, amely azért okoz jelentős problémát, mivel a bevételi ütemezése a városnak az iparűzési adó szabályozása miatt nagyon egyenlőtlen” – magyarázta Kiss Ambrus, elismerve, utóbbi forrásból a tavalyi évhez képest báziskorrekcióval 25 százalékos nominális növekedésre lehet számítani.

Júliusban hatvan, augusztusban csaknem 90 milliárdos lehet a mínusz

Csakhogy eközben ott van a kiadási oldal növekedése is, például a bővülő kamat terhek és a Lánchíd felújítása miatt. További adalék a panaszáradatban, hogy Budapest egyelőre kimaradt az energiatámogatásból és egyes beruházásokat előfinanszírozni kénytelen.

A Főváros által összerakott táblázat szerint már júliusban hatvan milliárdos, augusztusban akár 86 milliárd forintos mínuszban is lehet a budapesti büdzsé. A fenti körülmények miatt 

A főpolgármester-helyettes kormányzati érdekként azonosította március végi levelében, hogy az iparűzési adó szeptemberi beérkezéséig Budapest elkerülje a fizetésképtelenséget, ennek érdekében operatív munkacsoportot is létrehoznának Karácsonyék, a kormánnyal közösen, mégpedig a likviditási helyzet monitorozására és döntések előkészítésére. 

A főváros hivatalos dokumentumai bizonyítják, hogy Karácsony Gergely valótlan állításokat tesz arról, mennyi megtakarítással vette át 2019-ben Budapest vezetését Tarlós Istvántól – tájékoztatta a Világgazdaságot a Pénzügyminisztérium. A lap hangsúlyozta, hogy a tárca a főváros éves költségvetési beszámolójára hivatkozik, Karácsony szerint azonban ezek a számok „egyszerű hazugságok”. 

A cikk felidézte, „éles szócsata” alakult ki a napokban a kormány és a főpolgármester között arról, miként is állt pénzügyileg Budapest, amikor Karácsony Gergely 2019-ben átvette a város irányítását Tarlós Istvántól. Mint ismert, Karácsony a minap egy Facebook-bejegyzésben azt közölte, hogy Budapestnek 2019-ben 186,2 milliárd forint le nem kötött tartaléka volt. Ehhez képest Varga Mihály pénzügyminiszter arról tájékoztatta nemrég a nyilvánosságot, hogy

a főváros baloldali vezetése 214 milliárd forintot örökölt az előző, fideszes városirányítástól.

A főváros hivatalos dokumentumaira hivatkozik a pénzügyi tárca

A Világgazdaság szerette volna feloldani ezt a mintegy harmincmilliárd forintos ellentmondást, ezért felkereste a Pénzügyminisztériumot, az iránt érdeklődve, hogy mire alapozza a tárca, hogy a főváros 2019-ben 214 milliárd forinttal rendelkezett. Mint kiderült, nem másra, mint Budapest hivatalos dokumentumaira – hangsúlyozták.

A minisztérium ismertette, hogy a főváros 2019-es pénzügyi beszámolója világosan mutatja, hogy Karácsony Gergely városvezetése 214 milliárd forint megtakarítást örökölt Tarlós Istvánétól: rövid lejáratú államkötvényben 82 milliárd forint, hosszú lejáratú államkötvényben 77 milliárd forint, pénzeszközállományban 48 milliárd forint, továbbá a főváros intézményeinél 7 milliárd forint volt.

A tárcánál arra is felhívták a figyelmet, hogy a hivatalos adatokból egy következtetés vonható le, mégpedig az, hogy

a baloldali városvezetés felélte Budapest pénzügyi tartalékait.

A Pénzügyminisztérium mindezen felül arra is rámutatott, hogy a főváros iparűzésiadó-bevételei idén várhatóan meghaladják a 271 milliárd forintot, ezenfelül Budapest további 46 milliárd forint támogatást kap a költségvetésből. A két tétel együtt meghaladja a 317 milliárd forintot, ami 130 milliárd forinttal több a 2019-es adatnál

A világgazdaság szerint Karácsony Gergely nem akar tudomást venni a beszámolóban szereplő számokról, egy minapi nyilatkozatában a Hvg.hu-nak egyenesen úgy fogalmazott: „A 214 milliárd hazugság, ilyen sose volt.” 

A szóban forgó dokumentumokat, amelyek a Pénzügyminisztérium szerint cáfolják Karácsonyt, és amely tételek éppen 214 milliárd forintról szólnak, alább tekinthetik meg: