Kígyóztak a sorok a Szent István-terem előtt

Ferenc Józsefet 1867-ben magyar királlyá koronázták, ezután pedig fontosnak tartották a palota kibővítését. A munkálatok vezetését Ybl Miklósra, majd az építész halála után Hauszmann Alajosra bízták. A palota déli összekötő szárnyában helyet kapott a Szent István-terem, melyen a kor legkiválóbb iparosmesterei dolgoztak együtt. 

Az alkotás annyira elnyerte a király tetszését, hogy az uralkodó elrendelte, hogy a berendezést a párizsi világkiállításon is bemutassák 1900-ban. A magyar nagyközönség az 1902-es átadás után csodálhatta meg a Budavári Palotában, méghozzá két kenyér áráért.

A képre kattintva képgaléria nyílik. Fotós: Pálinkás Beáta

Az épületegyüttes a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett, így a Szent István-terem berendezése és díszítése is teljesen megsemmisült. A kommunizmusban tárolóhelynek, illetve szocreál stílusban berendezett irodának használták.

Idén a nemzeti ünnep alkalmából három napig ingyenesen tekinthették meg az előzetesen regisztrált érdeklődők, így az épület bejárata előtt kígyózó sorok alakultak ki. Volt, aki két órát is türelemmel várt, hogy bejusson, ám senki sem bánta meg, hogy ezt a programot választotta.

Bota Csaba fafaragó egyenesen Erdélyből, Marosvásárhelyről utazott Budapestre, hogy bejuthasson a terembe.

 -mondta a férfi, és hozzátette, hogy kifejezetten élvezte, hogy elmerenghetett a múlton.

 – mosolygott végül.

Fekete Ágnes marketingmenedzser szerint a Szent István-terem a múlt század egyik legnagyobb iparművészeti értéke.

- Már tavaly is terveztem, hogy megnézem, de akkor nem sikerült bejutnom. Igaz, egy kicsit sokat álltam sorba, de nem bántam meg, hogy eljöttem – mondta a hölgy.

Papp Kinga restaurátor a férjével látogatott el a Budai Várba.

Fantasztikus volt a helyreállítás ötlete, de eddig még nem láttam ezt a csodát. Én magam múzeumban is dolgozom, ráadásul az itt is látható műtárgyakhoz hasonló alkotásokon.