A minap a Föld legmelegebb pontján, Irakban és Kuvaitban mérték az idei év legmagasabb hőmérsékletét Bászrában: 52,6 fokot. Itt rendkívüli munkaszüneti hetet rendeltek el a forróság miatt, hiszen a levegő éjszaka sem hűl 30 fok alá, ami elképesztő módon megviseli a szervezetet. Sőt, mi több, az agyunkban már 40 fok felett olyan sejtpusztulás indul el, ami visszafordíthatatlan.
Már több tanulmány is született arról, hogy hogyan romlik a dolgozók és a diákok teljesítménye egyenesen arányosan a hőmérséklet növekedésével. Nincs tehát semmi meglepő abban, ha a tikkasztó forróságban nehezebben megy a munka is, mindennek pusztán biológiai okai vannak.
„A hőség hatással van az agyunkra, ahogy a hőmérséklet emelkedik, a kognitív funkciók csökkennek"
– mondja Dr. Elisabeth Philipps, klinikai idegtudós, hozzátéve, hogy a magasabb hőmérséklet gátolja az idegrostok megfelelő működését. Ezért is érzünk fáradtságot, egyensúly,- vagy látásproblémákat. Ráadásul 40 fok felett az agyban olyan változások indulnak el, ami miatt az vér-agy gát elkezd lebomlani.
„Ez a gát elválasztja az agyszövetet a véráramtól, távol tartja a nem kívánt részecskéket és baktériumokat, miközben biztosítja az agynak szükséges oxigént és tápanyagokat.”
- tette hozzá a szakértő.
Van azonban egy kulcsfontosságú dolog, amivel minimalizálhatjuk a hőség pusztító hatását. Létfontosságú a szervezet hidratáltságának fenntartása, ugyanis a kiszáradás csökkentheti az agyi idegsejtek aktivitását, és sokkal nehezebben tudunk koncentrálni. Egy tanulmányban például azok a résztvevők, aki 36 órán keresztül nem ittak vizet, később a teszteken sokkal rosszabbul teljesítettek, fáradtabbak voltak, és a hangulatuk, a figyelmük és a memóriájuk is rosszabb volt. Amennyiben ittak, úgy a tünetek is enyhültek. A szakértők nem véletlenül javasolják, hogy naponta igyunk meg legalább 2-2,5 liter vizet, ezzel ugyanis már sokat teszünk a kiszáradás ellen. A gyerekeknél ráadásul mindez hamarabb is bekövetkezik, így kánikula idején azt látjuk, hogy ritkább a vizelés, kevesebb a könny, száraz a száj, és kevesebbet játszik, bágyadt a gyermek, érdemes arra gyanakodni, hogy nem ivott eleget.
Sokan összekeverik a hőkimerülést a hőgutával, pedig utóbbi életveszélyes is lehet - hívta fel a figyelmet az Országos Mentőszolgálat Alapítvány. A kánikulában gyakori a hőkimerülés és a hőguta is, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a kettő közötti különbséggel, mert a hőguta életveszélyes, azonnali orvosi segítség szükséges a bajbajutottnak!
A mentősök szerint a hőkimerülést ezekről a tünetekről ismerhetjük fel:
Ha valakin ezeket tapasztaljuk, vigyük hűvös, légkondicionált helyre, itassunk vele vizet, egy hideg zuhany vagy borogatás is segíthet.
Ha hőgutával állunk szemben ezeket a tüneteket tapasztalhatjuk:
Ilyenkor azonnal mentőt kell hívni, és el kell kezdeni lehűteni a túlhevült embert, ameddig a segítség meg nem érkezik!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.