Ezért nem tudsz dolgozni hőségriadó alatt: agysejtjeinket pusztítja a durva kánikula
Még nincs vége a nyárnak, de az agyunk egyre kevésbé bírja az extrém hőséget. 40 fok felett az agyunk is károsodik.
Szó szerint elfüstöl az agyunk a forróságban
A minap a Föld legmelegebb pontján, Irakban és Kuvaitban mérték az idei év legmagasabb hőmérsékletét Bászrában: 52,6 fokot. Itt rendkívüli munkaszüneti hetet rendeltek el a forróság miatt, hiszen a levegő éjszaka sem hűl 30 fok alá, ami elképesztő módon megviseli a szervezetet. Sőt, mi több, az agyunkban már 40 fok felett olyan sejtpusztulás indul el, ami visszafordíthatatlan.
Lassan pusztul az agy kánikulában
Már több tanulmány is született arról, hogy hogyan romlik a dolgozók és a diákok teljesítménye egyenesen arányosan a hőmérséklet növekedésével. Nincs tehát semmi meglepő abban, ha a tikkasztó forróságban nehezebben megy a munka is, mindennek pusztán biológiai okai vannak.
„A hőség hatással van az agyunkra, ahogy a hőmérséklet emelkedik, a kognitív funkciók csökkennek"
– mondja Dr. Elisabeth Philipps, klinikai idegtudós, hozzátéve, hogy a magasabb hőmérséklet gátolja az idegrostok megfelelő működését. Ezért is érzünk fáradtságot, egyensúly,- vagy látásproblémákat. Ráadásul 40 fok felett az agyban olyan változások indulnak el, ami miatt az vér-agy gát elkezd lebomlani.
„Ez a gát elválasztja az agyszövetet a véráramtól, távol tartja a nem kívánt részecskéket és baktériumokat, miközben biztosítja az agynak szükséges oxigént és tápanyagokat.”
- tette hozzá a szakértő.
Egy dolog segíthet igazán: a víz
Van azonban egy kulcsfontosságú dolog, amivel minimalizálhatjuk a hőség pusztító hatását. Létfontosságú a szervezet hidratáltságának fenntartása, ugyanis a kiszáradás csökkentheti az agyi idegsejtek aktivitását, és sokkal nehezebben tudunk koncentrálni. Egy tanulmányban például azok a résztvevők, aki 36 órán keresztül nem ittak vizet, később a teszteken sokkal rosszabbul teljesítettek, fáradtabbak voltak, és a hangulatuk, a figyelmük és a memóriájuk is rosszabb volt. Amennyiben ittak, úgy a tünetek is enyhültek. A szakértők nem véletlenül javasolják, hogy naponta igyunk meg legalább 2-2,5 liter vizet, ezzel ugyanis már sokat teszünk a kiszáradás ellen. A gyerekeknél ráadásul mindez hamarabb is bekövetkezik, így kánikula idején azt látjuk, hogy ritkább a vizelés, kevesebb a könny, száraz a száj, és kevesebbet játszik, bágyadt a gyermek, érdemes arra gyanakodni, hogy nem ivott eleget.
Ismerjük fel a hőgutát, hőkimerülést!
Sokan összekeverik a hőkimerülést a hőgutával, pedig utóbbi életveszélyes is lehet - hívta fel a figyelmet az Országos Mentőszolgálat Alapítvány. A kánikulában gyakori a hőkimerülés és a hőguta is, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a kettő közötti különbséggel, mert a hőguta életveszélyes, azonnali orvosi segítség szükséges a bajbajutottnak!
A mentősök szerint a hőkimerülést ezekről a tünetekről ismerhetjük fel:
- Szédülés vagy ájulás
- Túlzott izzadás
- Hűvös, sápadt, nyirkos bőr
- Hányinger vagy hányás
- Gyors, gyenge pulzus
- Izomgörcsök
Ha valakin ezeket tapasztaljuk, vigyük hűvös, légkondicionált helyre, itassunk vele vizet, egy hideg zuhany vagy borogatás is segíthet.
Ha hőgutával állunk szemben ezeket a tüneteket tapasztalhatjuk:
- Lüktető fejfájás
- Nincs izzadás
- Testhőmérséklet 39 fok felett, vörös, forró, száraz bőr
- Hányinger vagy hányás
- Gyors, erős pulzus
- Eszméletvesztés
Ilyenkor azonnal mentőt kell hívni, és el kell kezdeni lehűteni a túlhevült embert, ameddig a segítség meg nem érkezik!
