Századvég: Az Európai Bizottság legújabb javaslata az eltulajdonítást intézményesítené

Brüsszel legújabb tervezete tovább rontaná az uniós állampolgárok helyzetét, valamint nyílt beavatkozást jelentene az egyének életébe, és EU-s szinten korábban példátlan korlátozást a nemzeti szuverenitás terén. A kontraproduktív szankciók kivetése után az Európai Bizottság most az alapító szerződésekkel menne szembe, amelyek alapelvként határozzák meg az uniós jogalkotás rendjét, valamint a szubszidiaritást – írja a Századvég Alapítvány.

Míg a nemzeti, polgári kormány mindent megtesz az alapvető jogok, valamint az egyéni és nemzeti szuverenitás védelme érdekében, addig a Magyarországot rendre alaptalan jogállamisági vádakkal támadó Európai Bizottság (a továbbiakban: EB) egy olyan, az uniós jogot semmibe vevő tervvel állt elő, amely alapjogokat, valamint egyéni és nemzeti szuverenitást is sért.

AZ EB FELHATALMAZÁST ADNA MAGÁNAK ARRA, HOGY KÖTELEZŐ ÉRVÉNNYEL BELESZÓLHASSON AZ UNIÓS TAGÁLLAMOK GÁZFOGYASZTÁSÁBA

Így ha az Unió a következő időszakban szignifikáns gáztartalék-hiányban szenvedne (az európai gáztárolók telítettsége június 30-án 58 százalék volt, ami 2 százalékkal elmarad az elmúlt öt év átlagához képest), kötelezhetné a tagországokat, hogy csökkentsék a gázfogyasztásukat. Az EB továbbá egy jogi eljárást is megalkotott, amellyel a tagállamok egyhangúság helyett egyszerű többséggel is elfogadhatják ezt a tervet, megkerülve mind az Európai Parlamentet (a továbbiakban: EP), mind az egyes EU-tagok vétóját.

A brüsszeli modus operandit jellemzi a kettős mérce, amivel saját magát és a nyílt társadalmak eszmerendszerét propagáló kormányokat, valamint a szélsőséges ideológiákat elutasító, konzervatív vezetésű országokat méri. 

Amikor a magyar Országgyűlés elfogadta a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvényt, a teljes baloldal, mind a politikusok, mind a neoliberális média célkeresztbe vette a pandémia elleni hatékony védekezést lehetővé tevő jogszabályt, „felhatalmazási törvények" minősítve azt, utalva ezzel a Harmadik Birodalomban az NSDAP által hatályba léptetett tényleges Felhatalmazási törvényre. A jelenlegi brüsszeli elképzeléssel kapcsolatban, természetesen, nem fejtegetnek jogállamisági aggályokat a balliberális médiumok, és felhatalmazási törvényt sem emlegetnek, pedig a tervezet egyértelműen szembemegy az uniós joggal. Az EB-nek az alapító szerződések értelmében, az EU-s intézményrendszer dimenziójában jogszabályalkotás kezdeményezői és felügyelői jogosítványai vannak. Az aktuális tervezet, amellyel kapcsolatban egy jogi mechanizmust is megalkottak, az EB-nrk kötelező érvényű beleszólási lehetőséget adna egy tagállam gázfogyasztása viszonylatában kikerülve ezáltal mind az EP-t mind az egyes tagállamok vétóját.

Az EB ezen terve egyértelműen felrúgja a „normál" intézményi rendet és elvonja az EP és a Tanács funkcióját, hiszen az EB csak a jogszabályalkotás kezdeményezése területén tevékenykedhet, a tényleges jogalkotás ugyanis az EP és a Tanács jogosítványai közé tartozik. A Bizottság terve nemcsak az EU-joggal, de az alkotmányjoggal is kollízióba kerül:Sérti az európai polgárok és az uniós  nemzetállamok szuverenitását, valamint alapjogkorlátozó hatása van

A Tanácsban „érzékeny tárgyköröknél" elengedhetetlen az egyhangúság, viszont jelen esetben az EB tervezete ezt kiüresítené, így közvetett módon a nemzeti szuverenitás, a tagállami hatáskör gyengülne az uniós intézményekkel szemben. Az, hogy Brüsszel közvetlenül szabályozná a tagállamok gázfogyasztását, egyrészt súlyosan sérti az egyes országok szuverenitását, másrészt a szubszidiaritás elvével is összeegyeztethetetlen, hiszen minden állam maga köt gázszerződést, a lakosság pedig választásokkor azt is mérlegeli, hogy melyik párt milyen energiapolitikát képvisel. Az EB tagjait azonban senki nem választja, amiből következik, hogy népi legitimációval sem rendelkeznek.