Kiderült a hosszú élet titka: Ezt kell tenni, ha 100 évig akarsz élni

Két választásunk van, amikor azon töprengünk, hogy hogyan, és hogy egyáltalán fogunk-e hosszú életet élni. Az egyik, hogy alaposan utánaolvasva úgy döntünk, egészséges életmódot folytatunk: sportolunk, megválogatjuk a bevitt élelmiszereket, sok vizet iszunk, és eleget alszunk. A másik pedig, mindezekkel felhagyunk: azt eszünk, amit szeretnénk, akkor mozgunk, amikor jól esik, és a genetikára bízzuk a dolgot.

A legtöbben valószínűleg az arany középúton élik az életüket: nem túl óvatosak, de nem is túl vakmerőek a mindennapi döntések meghozatalakor.

Ha azonban valakinek kifejezetten az a célja, hogy megérje a 100. születésnapját, óriási feladatok előtt áll: ez ugyanis a lakosság körülbelül 0,004%-ának sikerült.

A titok

Azokat a szerencsés embereket, akik ebbe az igen alacsony százalékba tartoznak, szinte lehetetlen bekategorizálni, vagyis megfejteni, hogy mi a titkuk. Vannak ugyanis, akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt, és étrendjükből sem mellőzik a zsírt és a cukrot, mégis elérték ezt a lehetetlennek tűnő életkort.

Kutatók egy érdekes elmélete szerint bizonyos napi rutinok – még ha azok egészségtelenek is – jótékony hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. Hogy miért? Azért, mert egy, az életünkben fenntartott rendszer stabilitáshoz, pozitív hozzáálláshoz segíti hozzá az egyént, aminek következtében könnyebben küzdünk meg az időnként felmerülő kudarcokkal vagy negatív eseményekkel.

Elég csak olyan egyszerű dolgokra gondolni, mint például a növények napi szintű megöntözése.

– Azok az emberek, akik tovább élnek, általában optimisták, és jól kezelik a stresszt – jelentette ki Tom Perls, a Bostoni Egyetem orvosi karának professzora. Hozzátette:

Az optimista embereket kevesebbszer keríti hatalmába az idegesség és a stressz.

A szakember azt is elmondta, hogy statisztikák szerint meglepően sok olyan ember tölti be a 100. életévét, akik egyébként súlyos betegségekben szenvednek.

– Ezek az emberek talán 85 évesen agyvérzést kaptak, rákos megbetegedésben vagy diabéteszben szenvednek, mégis képesek gondoskodni magukról a 90-es éveikben is. Normális esetben ilyen feltételek mellett magasabb a halálozási kockázat,

de ezek az emberek olyan szintű ellenálló képességgel rendelkeznek, amelyek nem hagynak teret a betegségüknek

– magyarázta Perls, aki a stressz teljes kizárására utalt. Hozzátette: ettől függetlenül a genetikának kétségtelenül hatalmas szerepe van a hosszú élettartamban

A stressz és a sejtek kapcsolata

A kutatók időről időre új elméleteket dolgoznak ki, hogy megértsék, miért élnek tovább egyesek. A feltérképezés egyik ígéretes területe a sejtek öregedése.

Sejtjeink életünk során betegségek, sérülések vagy stressz következtében károsodnak. Fiatalabb korunkban a károsodott sejtek mennyisége alacsony, és ahogy öregszünk, a számuk arányosan növekszik.

Ezek az úgynevezett öregedő sejtek nem pusztulnak el: helyette olyan káros anyagokat termelnek, amelyek átterjedhetnek a test többi sejtjére, és károsíthatják azok működését.

Az öregedő sejtek elősegíthetik számos öregedéssel járó betegség kialakulását.

Habár ez a kutatás még nagyon korai fázisában jár, azt már megállapították, hogy a legtöbb embernél eltér a biológiai és a kronológiai életkor száma: az öregedő sejtek tesztelésével pedig ezen a területen számítanak áttörésre.

Különböző életkorok

Szakemberek korábban kijelentették: a kronológiai és a biológiai életkor egészen eltérő ütemben változik, és többek között az öregedő sejtek segítségével módosítható a folyamat.

– Úgynevezett biomarkereket fejlesztünk, amelyek mindenkinél egyéni szinten működnek. Ezek az eszközök mérhetik a különböző beavatkozások hatékonyságát – magyarázta dr. Matt Kaeberlein, a Washingtoni Egyetem orvostudományi karának professzora. Mint mondja, ezekkel a biomarkerekkel növelhető az élettartam.

A fejlesztés alatt álló eljárás szerint, ha valakinek a biológiai életkora 70, annak ellenére, hogy a kronológiai mindössze 60, azok számára az orvosok olyan gyógymódokat javasolnak majd, amelyek lassítják a biológiai órát. Ilyen módszer például a több testmozgás, jobb táplálkozás kezdeményezése, illetve olyan gyógyszerek, amelyek az egyén betegségre való hajlamát fékezik meg.