Kis csalival is lehet nagy harcsát fogni

Itt a tavasz. Vizeink kezdenek felmelegedni, ennek hatására pedig nemcsak a pontyok, hanem a harcsák is felébrednek „téli álmukból”. Ha a víz hőmérséklete eléri a tíz fokot, a levegő pedig 15 fok felé emelkedik, a legnagyobb magyar ragadozó szó szerint zabálásba kezd.

Sekélyben próbálkozzunk

Ha igazán eredményesek szeretnénk lenni, akkor érdemes a sekélyebb részeket meghorgászni, ugyanis a víz ott kezd először felmelegedni.

– A békéshalak kihúzódnak, a ragadozók, így a harcsa is követi őket – fogalmazott a Borsnak Lukácsi Béla, aki kiemelte: a csalihalat az éppen aktuális táplálékához kell igazítanunk. – Ha elkezd ívni a dévérkeszeg, akkor hiába próbálkozunk kisebb műcsalival, nem kapja el. Ez fordítva is igaz, ha küszsz íváson pergetünk, akkor a nagyobb méretű műcsalival elüldözhetjük. Tévhit, hogy kis csalival nem lehet nagy harcsát fogni.

Giliszta, nadály előnyben

A tavaszi időszakban a fenekezős harcsahorgászat is eredményre vezet. Elsősorban puhatestűt, gilisztát vagy nadályt fűzzünk a horogra, és a sekély vízbe lógassuk csalinkat. Ezzel a módszerrel folyóvízben és tóban is kapásra bírhatjuk a bajszos ragadozót.

– Személy szerint nekem ez a kedvenc módszerem a felmelegedő vízben. Gyönyörű harcsákat fogtam márciusban piócával – tette hozzá a vb-bronzérmes pecás.

Így vehetjük észre a harcsát

Mielőtt elkezdjük a pecát, érdemes megállni egy percre, és a vízet kémlelni, ugyanis egy ekkora ragadozónak jól látható nyomai vannak, hol tanyázik éppen.

– Nagy rutin kell a harcsák kifigyeléséhez. Egy-egy burvány elárulhatja, de van, hogy a keszegmozgás leplezi le. Ha pedig a fülünk ráállt a hatalmas ragadozóra, akkor a víz alól jövő buffanó hang is arra utal, hogy éppen táplálkozik. Az biztos, hogy a harcsa a mélyebben rabol, így a felszíni csobbanások más ragadozóra is utalnak – zárta Lukácsi.