A svájci ETH Zürich bolgyókutatója, Motohiko Murakami annak az ásványi anyagnak egyetlen kristályát tanulmányozta, amely a mai ismeretek szerint messze a leggyakoribb ásvány a föld mélyén, mégis csak egyetlen egyszer sikerült közvetlenül megfigyelni, arra is 2014-ig kellett várni.
4,5 milliárd évvel ezelőtt a fiatal Föld felszínét szélsőséges hőmérsékletek uralták, és mély magma-óceán borította. A Föld volt, nemcsak azért válhatott éltető bolygóvá, mert a felszíne megszilárdult és élhetővé hűlt, hanem azért is, mert a magja tovább izzott, és a belsejében lévő hatalmas hőenergia mozgásba hozza a tektonikus lemezeket, és vulkánkitöréseket okoz.
„Eredményeink új fényt vetnek a Föld dinamikájának változására. Arra utalnak, hogy a Föld más kőzetbolygókhoz, például a Merkúrhoz és a Marshoz hasonlóan a vártnál sokkal gyorsabban hűl ki és válik inaktívvá” – nyilatkozta a kutatás vezetője.
A tudósok mindeddig nem tudták, milyen gyorsan hűlt le a Föld, és mennyi időbe telhet, amíg ez a folyamatos lehűlés megállítja a mélyben zajló geológiai folyamatokat.
A kutatók egy pulzáló lézerrel hevítették és helyezték egyre nagyobb nyomás alá a bridgmanite-kristályt, majd megmérték, milyen gyorsan veszíti a hőt. Ebből a mérésből derült ki, hogy az eddig feltételezettnél másfélszeresével nagyobb a hővezető képessége, vagyis a hő a Föld forró magjából jóval gyorsabban halad a hideg földkéreg felé, mint eddig hitték.
Az Earth and Planetary Science Letters folyóiratban megjelent tanulmány új fényt vet a Föld dinamikájának alakulására, de nem tudja pontosan megmondani, mennyi ideig tarthat még a a Föld belsejének vulkanikus tevékenysége. A kutató csapat szerint a földi élet, a bolygó kihűlésétől függetlenül még így is jóval előbb meg fog szűnni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.