Rosszul lesz, ha megtudja, évente mennyi ételt dobunk ki a szemétbe!

Az az élelmiszermennyiség, amit később kidobnak, a világon 1,4 milliárd hektár földön terem meg, ami a Föld mezőgazdasági területének csaknem 30 százaléka. A jelenlegi élelmiszerpazarlás komoly környezeti problémákat okoz – közöl­te a Klímapolitikai Intézet. A pazarlás visszaszorításával so­kat tehetnénk a környezetvé­delemért is.

Sok étel úgy kerül a szemétbe vagy a megsemmisítőbe, hogy valójában felhasználható volna, ha a kereskedőktől vagy az éttermektől még idejében azokhoz kerülne, akik gyorsan elfo­gyasztják – ez azonban nem érdekük azoknak, akik csak a hasznot nézik.

A fejlett országokban fejenként 105 kiló élelmiszer megy a szemétbe vagy az égetőkbe, ezzel szemben Afrikában és Ázsiá­ban csak 8 kiló. Magyarországon a becslések szerint összesen 1,8 millió tonna élelmiszert dobnak ki évente, ennek a harmada keletkezik a háztartásokban, a többi a kereskedelemben és a vendéglátóhelyeken.

Franciaországban érdekes megoldást találtak erre, és sikerült is felére leszorítaniuk a kereskedelemben keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét: az élelmiszerpazarlás elleni Nemzeti Paktum többek között megtiltotta a nagy élelmiszerboltoknak és óriási kereskedőláncoknak, hogy megsemmisítsék a fogyasztásra még alkalmas élelmet, és kötelezik őket, hogy jótékonysá­gi szervezeteknek adják oda a felesleget. 

Mit jelent a lejárati idő?

Általában kétféle jelöléssel találkozhatnak a vevők az üzletekben: az egyik a „minőségét megőrzi”, a másik pedig a „fogyasztható”.

A „minőségét megőrzi” dátum azt garantálja, hogy a termék minősége – megfelelő tárolás mellett – kifogástalan marad, de ez nem jelenti azt, hogy a megadott dátum után rögtön fogyasztásra alkalmatlan lesz. A „fogyasztható” dátum már más kategória, ezt a gyorsan romló élelmiszereknél, például a joghurtoknál alkalmazzák. Ezek már másnap sem fogyaszt­hatók.

Ön mennyi ételt dob ki?

Kamilla: Mivel nincs helyem az ételek tárolására, mindig csak annyit veszek, amennyi el is fogy. Legfeljebb másnapra még maradhat, de akkor biztosan megeszem. Ezen kívül a minőségre figyelek, hogy ne kelljen kidobni semmit. Ha a kenyér megszikkad, csinálok belőle pirítóst. A maradékot el szoktam tenni a mélyhűtőbe.

Gabriella: Naponta vásárolok, és pont annyit, amennyi kell. Nagyon odafigyelek, hogy ne maradjon ételfelesleg. Ez az én korosztályomra jellemző. Az első dolog, amit ellenőrizni szoktam, az a szavatossági idő. Ez a legfontosabb. Ha jó a hűtőgép és helyes a jelölés, akkor ebből otthon már nem lesz gond. Kár azért az élelmiszerért, ami pocsékba megy!

Attila: Mindenből csak annyit veszek, amennyire szükségem van. Legfeljebb pékárut kell néha kidobnom, de ez is ritka, mert szívesen csinálok például bundás kenyeret. A szavatossági időt minden terméknél meg szoktam nézni. Ezt elsősorban a tejnél és a kefirnél tartom fontosnak. Ha netalán lejárt a szavatossági ideje, akkor is megkóstolom, hátha jó még.