A kormánykritikusok kétharmada is Gyurcsány ellen

2006 szeptemberében robbant ki a magyar rendszerváltozás utáni demokrácia legnagyobb politikai válsága, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének kiszivárgásakor. A választási hazugságokat a választás után beismerő titkos beszéd már egy hanyatló népszerűségű kormányfőt ért utol, aki a nyári megszorításai miatt számos szavazóját elvesztette. Ugyan még két és fél évet miniszterelnöki hivatalában tölthetett, de imázsa tartós károkat szenvedett.

A „hazugságbeszéd” okozta politikai kárt bizonyítja, hogy másfél évtized után is a magyar választók háromnegyede (75 százalék) Gyurcsány Ferenc távozását helyesli a közéletből. Az talán kevésbé meglepő, hogy a kormánypártiak 83 százaléka gondolkodik így (igaz, 9 százalékuk nem, talán a volt miniszterelnök aktivitásától a Fidesz előnyét remélve). Ugyanakkor a kormánykritikusok és az ezzel nem teljesen azonos baloldali szavazótábor kétharmados egyetértése Gyurcsány távozásával elgondolkodtató az ellenzéki oldal számára.

Ezek az adatok nem jeleznek trendfordulót, lényegében másfél évtizede ilyen magas a volt kormányfőt elutasító tábor mérete. Az azonban mindenképpen Gyurcsány politikai talentumát bizonyítja, hogy ennek ellenére sikerült az összes releváns ellenzéki pártot egy közös listára összeboronálnia. A 2018-ban csak alig 5 százalékos DK ma a teljes baloldal vezető ereje és stratégiai forgatókönyvének szerkesztője. Ennek része, hogy minden szóba jöhető ellenzéki politikus is így vagy úgy, de kötődik a tartósan népszerűtlen őszödi beszélőhöz.

A kutatás a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával készült.

Módszertan

A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása 2021. szeptember 6. és 8. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba 3,16 százalék.

(nezopont.hu)