Aktuális

Szerelmesek fáját rejti a margitszigeti szökőkút

ap

2021. március 8. hétfő 10:30

Talán nincs is még egy olyan fa Magyarországon, de legalábbis a budai hegyekben biztosan, aminek legendája pusztulását követően több mint egy évszázaddal ugyanolyan élénken élne a fővárosi polgárok emlékezetében, mint mikor még enyhet adó lombjai alá húzódhattak a szabadba vágyók.

Forrás: Fortepan

Igaz, havat már a Normafán is hiába keresünk, nemrégiben azonban lapunk beszámolt arról, micsoda átütő siker előtt állnak a Mátyás király, il­letve családtagjainak földi maradványait vizsgáló kutatók.

A mai Normafa lejtőjén állt ugyanis egy vén bükkfa, ami alatt a legenda szerint maga a „fekete holló” is megpihent, sőt arról is szól mendemonda, hogy a növény egyenesen az uralkodó születésekor sarjadt.

Költőket ihletett meg a bükk

A magyar kulturális élet képviselőit számtalan alkalommal megihlette az ódon fa legendája. Jókai Mór például a Magyarhon szépségei című művében emlékezik meg a helyről, de Vörösmarty Mihály is szívesen látogatott el a Normafához. Valószínűsíthető továbbá, hogy Petőfi Sándor is a bükkfa törzsének dőlve írhatta az A hegyek közt című költeményét, míg Brodszky Sándor, valamint Kelety Gusztáv is készített a faóriást megörökítő festményt – ez utóbbi a Kiscelli Múzeumban tekinthető meg.

Viharbükként ismerte meg az ország 

A fa közkedvelt kirándulóhelynek számított a Nemzeti Színház művészeinek körében. Ha éppen nem a világot jelentő deszkákat koptatták, törzse körül fújták ki magukat. A fa mai neve is innen eredeztethető, eredetileg ugyanis Viharbükknek hívták. Fontos tud­ni azonban, hogy a „norma” szó a színházzal összefüggő je­lentéssel is büszkélkedhet: a ró­mai katolikus egyház érvényes rendelete szerint bizonyos napokon tilos volt a színjátszás – ezek voltak a normanapok. 

A növény mindemellett konkrét kötődést is köszönhet a norma szónak: miután 1840-ben Schodelné Klein Rozáliát egy ezüstsarlóval jutalmazta a nagyérdemű közönség, európai hírű opera-énekesnőnk itt énekelte el a Casta Diva nagyáriát Bellini Norma című operájából, melynek szövege egy szűzi istennőt emleget, aki beezüstözi a szent, öreg fákat. Ezt követően aggatta rá a nép a Normafa nevet. 

Ifjú párok véstek a törzsébe

1906-ban aztán a neves szállodaiparos, várospolitikus, műgyűjtő és mecénás, nevezett Glück Frigyes kezdeményezésére emlékoszlopok kerültek a budai magaslatra, amelyeket ma is a főváros akkori polgármesterének, Halmos Jánosnak, illetve az egykori gombkötőnek, Márkus Jó­zsefnek, Budapest főpolgármesterének domborműves portréi díszítenek – az alkotások a képzőművész ifj. Pelzman Frigyes kezének munkáját dicsérik.

A város vezetése 1962-ben új bükkfát ültettetett a helyszínen, sőt 1967-től már egy emléktábla is megemlékezik a legendás növényről, amelyen annak története mellett a József Attila-díjas költő, Devecseri Gábor néhány soros, a Normafáról szóló verse is helyet kapott.

Az eredeti, meg is énekelt Normafába életének során több alkalommal is belecsapott a villám, ráadásul a természet erői mellett az emberi kezek rongálását is el kellett szenvednie.

Érdekes adalék lehet, hogy az 1800-as évek végére általános városi divattá vált a szokás, miszerint a Budapesti szerelmesek előszeretettel vésték a fa kérgébe monogramjukat, így téve egymás számára hivatalossá a frissen megkötött „eljegyzést”. 

A II. világháború előtt, sőt az azt követő években is pezsgő sportélet népesítette be a fa környékét: a budai hegyekben akkoriban még számos sípálya és -felvonó, -ugrósánc, valamint szánkópálya is biztosított kikapcsolódási lehetőséget. A faóriás végül 1927. június 19-éig korhadt el, majd azon a vasárnap ki is dőlt. A növényi matuzsálem halálát követően is városi legendák tárgyává avanzsált, hiszen a történetében kevéssé járatosak rendre felteszik a kérdést: mégis mi lett a fával ezt követően?

Artézi forrásba került Budáról

Nos, a Fővárosi Múzeum munkatársai óvatosan leszállították a hegyről a kidőlt fatörzset, melyet útja végén a Margitszigeten található artézi forrás medencéjében helyeztek el, abban a reményben, hogy a mészköves bevonat konzerválja majd az utókornak. Az idő mú­lásával azonban, szinte érthetetlen módon megfeledkeztek róla, így a vízesésbe támasztott fatörzset a rárakódott, vastag mészbevonat elválaszthatatlanul odakötötte annak falához. Aki szeretné, ott ma is megcsodálhatja.

További cikkek

Covid

Bors exkluzív! Először szólal meg Szilvia, aki mélyaltatásban hozta világra gyermekét

Gyász

Édesanyja karjai között hunyt el az újszülött kislány

Ez is érdekelhet

nemzetisport.hu

PL: sorozatban a negyedik bajnokiján maradt nyeretlen a Chelsea

likebalaton.hu

Lúd, s virágváza a kúton – balatoni különlegességek

she.life.hu

Nem ellenőrizheted a mobilom - akkor sem, ha szeretlek!

mandiner.hu

Öt év börtönt kaphat Kanadában, aki nem fogadja el gyereke LMBTQ identitását

vaol.hu

Pintér Sándor reagált: a rendőrök tudják, hogy ki lövöldözött Szentpéterfánál, üzent is neki

origo.hu

Kiderült, a TikTok-on vagy a YouTube-on keresnek-e többet az influenszerek

nemzetisport.hu

Férfi kézi Eb: „Nem így terveztük” – Bánhidi a kiesés után

vg.hu

A negyedik oltás is kevés az omikron ellen

life.hu

Sebestyén Balázs markáns véleményt fogalmazott meg Kulcsár Edináról: "Azt se tudja, merre van arccal előre"

origo.hu

Bemutatták az első képet Batman szexi barátnőjéről - fotó