Az oltás biztos védelem, hiszen hatására nagy százalékban alakul ki, igen magas antitestes immunitás a szervezetben.
A fertőzést követően az antitestes védelem lehet alacsonyabb, sőt sok esetben akár ki sem mutatható, ám eredményeként nyálkahártya-immunitás és sejtes immunitás biztosan létrejön a szervezetben.
– Az oltás következtében biztos, hogy kialakul antitestes védelem, ami a fertőződés során nem biztos, hogy kialakul. A fertőzésen átesés következtében azonban az immunitás három típusából a sejtes- és a nyálkahártya-immunitás minden esetben kialakul és, ha ehhez az antitestes védelem is társul, az igen erős védelmet nyújt a mutánsok ellen is – magyarázta a Borsnak Dr. Rusvai Miklós virológus, aki mindenkit megnyugtatott, hogy az eddig kifejlesztett oltások jól védenek a mutánsok ellen is, legrosszabb esetben némi csökkent hatásfokkal kell számolni esetükben.
– Ez a minimális csökkentett hatásfok nagyjából öt-tíz százalékot jelenthet. Ez azért van, mert az immunitás három eleméből, – antitestes védelem, sejtes immunitás és antitestes védelem – némely vakcina csak az antitestes védelmet képes létrehozni.
A Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinái ezek közül bizonyítottan kettőt képesek kialakítani, de a nyálkahártya-immunitás kialakítására egyik vakcina sem képes
– mutatott rá a professzor.
– Azt, hogy ki melyik variánssal fertőződött meg, azt a PCR teszt önmagában legtöbbször nem állapítja meg, azt csak további genetikai elemzéssel lehet azonosítani.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.