Minden a legújabb koronavírus elleni vakcináról: mutatjuk, mitől különleges

PUBLIKÁLÁS: 2021. március 12. 21:20

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) forgalmazásra ajánlotta csütörtökön az Európai Unióban a Johnson & Johnson csoportba tartozó Janssen Pharmaceutica-Cilag NV gyógyszeripari vállalat által az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagot. Ez a negyedik vakcina, amely az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő ügynökség ajánlása szerint hatékony a SARS-CoV-2 koronavírus ellen, de az első, amely egydózisú. Magyarország 4,3 millió dózist kötött le. Hogyan működik az oltóanyag, és milyen reakciókra lehet számítani az oltás után?

Bors

Hogyan működik?

Az Ad26.COV2.S nevű vakcina a vektorvakcinák csoportjába tartozik. Ilyen típusú oltásokat már alkalmaznak hazánkban, ezen az elven működik az Oxford/AstraZeneca oltóanyaga és az orosz Szputnyik V is. A szintén a Janssen által fejlesztett, 2020-ban engedélyezett Ebola-vakcina is vektorvakcina.

Az Ad26.COV2.S a koronavírus legfontosabb fehérjéjét, az immunválaszt kiváltó fehérjetüskéket a szervezetünkkel készítteti el. Ebben némileg hasonlít a Pfizer-BioNTech- és a Moderna-oltásokra, ám míg az utóbbiaknál a tüskék elkészítéséhez szükséges instrukciókat RNS (ribonukleinsav) molekula hordozza, addig a belga kutatók

DNS-BE (DEZOXIRIBONUKLEINSAVBA) CSOMAGOLTÁK A VÍRUSFEHÉRJE TERVRAJZÁT.

A fehérjetüskét kódoló gént a szakértők adenovírusokba ültették, ezek lesznek a vektorok, vagyis a génhordozók. Az adenovírusok olyan kórokozók, amik általában enyhe, megfázásszerű tüneteket okoznak. A Janssen kutatói egy módosított adenovírust, az Ad26-ot jelölték ki a koronavírus génjének szállítására. Ezt követően a vírusrészecskét úgy módosították, hogy be tudjanak ugyan jutni a sejtekbe, de ott ne sokszorozódjanak, és ne ártsanak.

A fehérjetüske génjét hordozó adenovírus előbb a sejtfelszínhez kötődik, majd a sejt belsejébe kerül. Itt a sejtmaghoz vándorol, amibe bejuttatja az általa szállított genetikai anyagot. A DNS által kódolt információk úgynevezett hírvivő RNS-be (mRNS) íródnak át. Az mRNS a riboszóma nevű sejtszervecskéhez kerül, ahol megtörténik a fehérjetüske legyártása.

A FEHÉRJETÜSKÉK VÉGÜL BEINDÍTJÁK AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉT, ÉS KIALAKUL A VÉDELEM.

A vakcina két legnagyobb előnye

Az Ad26.COV2.S védőoltás különlegessége abban rejlik, hogy két dózis helyett csupán egyet kell beadni. További előny, hogy szállítása és tárolása nem igényel fagyasztást:

2-8 CELSIUS-FOKON HÁROM HÓNAPIG TÁROLHATÓ, - 20 CELSIUS-FOKON PEDIG KÉT ÉVIG IS ELÁLL.

A védelem a vakcina beadását követő második héten már kialakul.

Hatásosság

A vakcina összességében 66 százalékos védelmet nyújtott a Covid-19-betegség mérsékelt és súlyos formáinak, és 85 százalékost a legsúlyosabb tünetek kialakulása ellen az Egyesült Államokban és hét másik országban végzett teszteken.

A LEGFONTOSABB AZONBAN AZ, HOGY AZ OLTOTTAK 100 SZÁZALÉKÁT MEGVÉDTE A COVID-19 OKOZTA HALÁLOZÁSTÓL; EGYETLEN BEOLTOTT SZEMÉLY SEM HALT BELE A BETEGSÉGBE.

Mik a mellékhatásai?

A klinikai vizsgálatok alapján a vakcina biztonságos, nincsenek súlyos mellékhatásai, számítani kell ugyanakkor kisebb oltási reakciókra. Ilyen az injekció helyén fellépő fájdalom és bőrpír, fáradtság, izomfájdalom és hőemelkedés.

(Origo)