A Bors utánajárt: Hatékony a vakcina a mutálódott koronavírus ellen

Nyomon követhető a változás

A koronavírus genetikai információja – szakszóval genomja – közel 30 ezer építőelemből áll. Ha ebből egy is megváltozik, akkor beszélünk mutációról – mondta dr. Rusvai Miklós virológus a Borsnak. – Ezek a genetikai információk határozzák meg az élőlények tulajdonságait, vírus esetében például a terjedőképességét.

Ha a vírus enzime a genom másolása közben véletlenszerűen hibát vét, akkor alakul ki a mutáció. 

A mutációk jelentős része a vírus tulajdonságait nem befolyásolja, de kimutathatók, és ezzel nyomon követhető a terjedés iránya. A mutációk közötti különbséget egy erre kialakított számítógépes program képes kimutatni, ahogyan azt is, hogy mely genomok változtak. Ezzel az úgynevezett járványtani nyomozással mutatták ki a dél-angliai vírus terjedését is. 

Gyorsabban terjed, de legyőzhető

Eddig jelentős változást korábban már a nyércekből kimutatott koronavírusnál is észleltek Dá­niában, emiatt volt szükséges a teljes állományt kiirtani. Itt a vírusnak az a fehérjéje változott meg, ami a védőoltásnál szerepet játszik, és lehet, hogy emiatt nem reagált volna jól a már vakcinával immunizált emberekben.    

– Az Angliában talált mutáció nagyobb számban szaporodik a fertőzött emberekben,

és így nagyobb mennyiségben is ürül, ami miatt sokkal gyorsabban terjed.

Az a fehérje azonban, ami a vakcinában van, nem változott, ezért a már kifejlesztett vakcina hatékony marad. Amíg a vakcinázás el nem terjed, addig csak úgy lehet védekezni a terjedése ellen, hogy lehetőleg onnan nem fogadunk vendéget. 

Azonban mivel ez a mutáns már másfél hónapja feltűnt, nem tudhatjuk, hogy azóta hányan érkeztek a fertőzött régióból. Mivel eddig még ezt nálunk nem vizsgálták, lehet, hogy már nálunk is itt van ez a variáns – mondja dr. Rusvai. 

Eltüntetheti magát a legyengült vírus

– Vannak már magyar variánsok is, olyan mutánsok, amik csak nálunk fordultak elő, de szerencsére ezeknek a mutációi nem változtatták meg a vírus tulajdonságait – mondta dr. Rusvai Miklós. – Arra nincs lehetőség, hogy minden egyes betegnél rutinszerűen megvizsgálják, hogy milyen mutáns fertőzte meg, de a mintákat megőrzik.   
Arra is van példa, amikor a vírus egy legyengült mutáns változata alakul ki, és így teljesen eltűnik. Ilyen volt 2002–2003-ban a SARS-CoV-1.