Katonalégyből készül a jövő sütije

Korszakalkotó megoldás vagy gyomorforgató elképzelés? Valószínűleg a legtöbben a második lehetőséget választanák, ha megkérdeznénk tőlük, mit gondolnak a rovarokból kivont zsírok táplálkozási célú felhasználásáról. Legalábbis Európában.

Belga tudósok a katonalegyek lárvájából kivont zsiradékkal végeztek „em­ber­kí­sér­le­tet”, melynek ke­retében vajjal és rovarzsírral készített süteményeket kóstoltattak ön­kéntesekkel. Meg­hökkentő vagy sem, de a kutatásban részt vevők nem tudták megkülönböztetni a süteményeket, rá­adásul a két kategóriát azonos minőségűnek értékelték.

A kutatók szerint azért lenne mérföldkő az emberiség történelmében a rovarzsír elterjedése, mert a vaj előállításához rengeteg tehénre van szükség, márpedig a lassan túlszaporított állatok takarmányozásához hatalmas területű legelők kellenek, másrészt az állatok emésztése során keletkező metán a levegőbe jutva igencsak környezetszennyező hatású. A rovarok szaporítása viszont olcsó, így táplálékként is gazdaságosan használhatók.

Magas a tápértéke

Sár József entomo­lógus is bőven talál a fejlesztés mellett szóló érveket. A rovartanra szakosodott biológus szerint egyáltalán nem elvetendő ötlet a rovarok emberi étrendbe való beillesztése. Legalábbis tudományos szempontból.

– Az őslakos népek a világ valamennyi részén, de leginkább a trópusokon évezredek óta fogyasztanak rovarokat. Az ízeltlábúak megevése tehát nem újdonság, más kérdés, hogy az európai ízlésnek ez a szokás nem felel meg. Mindezek mellett kijelenthető, hogy a rovarok tápértéke igen magas, bizonyos fajoké még a marhahúsénál is magasabb. A rovar kiváló fehérjeforrás – mondta a Borsnak a szakértő, majd rávilágított arra, hogy a Föld állatvilágának 75 százaléka rovar.

– Jómagam még nem ettem rovart, de Észak-Amerikában már láttam sáskakonzervet, más helyeken pedig rovarokból őrölt lisztet. Egyes kultúrákban az imágót és a lárvát is csemegének tekintik sütve, rántva és főzve egyaránt. Egy ismerősömtől úgy tudom, hogy ezek az ételek nagyon is finomak. Az olajban sült skorpió íze a mandulára emlékeztet – magyarázta a szakember, és hozzátette: a legzsírosabb rovarok a katonalégyen kívül a lepkehernyók lárvái, ezek ugyanis tulajdonképpen egyebet sem tesznek, csak folyamatosan esznek.

Sár szerint még csak világháború kiváltotta éhínségre sincs feltétlenül szükség a belga kutatók álmának megvalósulásához. A négylábú állatok tartása ugyanis igen költséges, miközben bármikor felüthetik a fejüket olyan betegségek, melyek megtizedelik a tenyészállományt.