Illetéket kell fizetni a drága karácsonyi ajándék után

Az ünnepek alatt nem ritka, hogy valaki egész évben arra készül, hogy valami nagyobb ajándékkal lepje meg valamelyik rokonát. Azt viszont már a legtöbb ember nem tudja, hogy a nagy összegű ajándék már vagyonszerzésnek számít, ami után a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál úgynevezett ajándékozási illetéket kell fizetni. De hogy is működik ez? 

18 százalék mínusz

Hivatalosan minden olyan ingó dolog – például autó, festmény, ékszer – után 18 százalékos illetéket kell fizetni a NAV felé, amelyek több mint 150 ezer forintba kerülnek. Ezt a befizetett pénzt ajándékozási illetéknek nevezik, amely az ajándékozott felet terheli, annak ellenére, hogy azt nem saját pénzén vásárolta, hanem kapta. Ennek az a magyarázata, hogy egy ilyen nagy értékű ajándékozás esetében az ember vagyoni előnyhöz jut. 

– A jog alapvetően azt mondja, hogy az ajándékozás abban az esetben lesz illeték- vagy adóköteles, ha erről szerződés készül. Ez leginkább ingatlanok esetében igaz – kezdte dr. Salamon András ügyvéd. – Ez a szerződés lehet adásvételi vagy ajándékozási szerződés is, de mindkettőt illeték terheli, csupán ennek az összegében lehet eltérés – magyarázta a szakértő. Ez azt jelenti, hogy mindkét esetben fizetni kell a NAV-nak, csupán a szerződés faj­tájától függ, hogy mennyit. Hasonló a helyzet anagy értékű ingóságok esetében is. 

Vannak kivételek 

Hiába van nagy összegű ajándék a fa alatt, az nem minden esetben jelenti azt, hogy be is kell fizetni azt az illetéket. Vannak olyan kivételek, amikor ezt a NAV teljes mértékben elengedi. Ilyen az, ha valaki az egyenes ági rokonának ad ajándékot, amibe egyébként beletartozik az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolat is. Ez azt jelenti, hogy ha a nagyszülő vagy dédszülő a gyermekének vagy az unokájának ad nagy összegű ajándékot – vagy fordítva –, akkor nem kell illetéket fizetni. Az egyenes ági rokonságul kívül a házastárstól, illetve bejegyzett élettárstól kapott ajándék is illetékmentes. Az olyan ajándék megszerzése után sem kell pluszban fizetni, amely után az ajándékozónak vagy a megajándékozottnak személyi jövedelemadót, szociális hozzájárulási adót vagy egészségügyi hozzájárulást kell fi­zetnie. Nagyobb összegű ajándékozások esetében azonban minden esetben érdemes megkeresni a NAV-ot a fizetési kötelezettségekkel kapcsolatban. 

Előbb-utóbb kiderül

Az más kérdés, hogy ki az, aki az ünnepek után a nagy összegű ajándékát bevallja az adóhatóságnál. Egy ingatlannál nem lehet kibújni a kötelezettségek alól, azonban egy nagyobb összegű festmény vagy ékszer esetében már nem foglalkoznak ezzel az emberek, sok esetben nem is tudják, hogy fizetési kötelezettségük lenne. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a NAV ne szerezhetne tudomást az úgynevezett vagyonszerzésről. Va­gyonosodási vagy egyéb adóvizsgálatoknál könnyen kiderülhet a dolog, ami után komolyan zsebbe kell majd nyúlni. 

– Ha kiderül, hogy be nem vallott értékei vannak az illetőnek, akkor utólag nemcsak az illetéket, hanem a mellé ki­szabott bírságot is ki kell majd fizetni, így a megajándékozott fél mindenképp rosszabbul jár – figyelmeztetett dr. Salamon.