Hétköznapi hős - Hatvan kutyával él együtt Heni

– Sosem volt kérdés, hogy ezzel fogok foglalkozni – kezdi a Vasárnapi Borsnak Heni. – Édesanyám kezdte, így ebben a szellemiségben nőttünk fel. Örökségünknek érezzük, hogy segítsük az árva és beteg agarakat. De a menhelyen minden kutyát befogadunk – magyarázza az önkéntes.

Az ócsai menhelyen jelenleg körülbelül 160 kutya él ideiglenesen, sokkal több, mint amire kapacitásuk van.

– Mivel Ócsa messze van, kevesen jönnek el, pedig mi is tartunk többek között sétáltatónapot. A menhely fenntartása nagyon nehéz, a rezsit és a kutyák etetését is meg kell oldanunk, nem beszélve az orvosi költségekről. Ennek nagy részét az alapítvány fizeti, de a többi költséget gyakorlatilag az önkéntesek dobják össze – folytatja.

Heni nem egyszerű önkéntes, amikor kinőtte a lakását, mert már több mint tíz kutyát vitt haza, újat kellett keresnie.

– Azt gondolom, az ember azt kapja az élettől, amit ad. Nagy szerencsénkre az egyik mentett kutyus örökbefogadója felajánlott egy házat, amiben lakhatunk a kutyákkal – meséli.

Átlagosan 60 kutyát tart a családi házban, ahol a kutyusok egy egész szintet elfoglalnak. Három lánya és fia az emeleten él, a kutyusok pedig a földszintet birtokolják vele, hiszen ő a kutyákkal alszik.

– Buliháznak nevezzük, mivel az állatok nagyon jól érzik itt magukat. Olyannyira, hogy most van egy agár testvérpárunk, amik rajongásig szeretnek minket, így nem is akarnak elmenni. Az esték a legjobbak!

Rituálénk van, mindegyik kutyától külön el kell köszönni. A gyerekeimmel és az éppen jelenlévő önkéntesekkel es­ténként megsimogatjuk és megmasszírozzuk a kutyusokat. Sőt! Ha véletlenül későn érek haza, hiába me­gyek lábujjhegyen, meghallanak, és addig nyüszítenek, míg oda nem megyek köszönni.

Az otthon lévő kutyák költségét adományokból oldja meg, de ha nem jön össze elég, akkor saját maga állja, így előfordult már, hogy vá­lasztani kellett a  táp és a rezsi ki­fizetése között.