Nincs jobb őszi túra, mint egy időutazás a középkorba

Bár visszavonhatatlanul beköszöntött az ősz, nem kell a négy fal között, bezárva maradni. Szuper túracél lehet hazánk várait meglátogatni, ami igazi időutazást ígér a középkorba. Bemutatjuk a legkedveltebbeket.

A gyulai vár

Az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek egyetlen, épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavára már 600 éves múlt. A Gyulai vár építése valószínűleg 1405-ben kezdődött. 1476-ban a vár urának utód nélküli halála után a tulajdonjog visszaszállt a királyra, Mátyásra, aki a fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Az 1514-es parasztfelkelés idején egy kisebb had megpróbálta bevenni a várat, de az őrség és a bemenekült nemesek visszaverték ôket. A hamisítatlan középkori hangulatért mindenképp megéri bemenni, láthatunk kovácsot vasat ütni, – akivel szerencsepatkót is készíttethetünk – sőt egy sor középkori kínzóeszközt, ezeket ugyanis remek állapotban sikerült megőrizni.

A diósgyőri vár

Ezen a területen már valóban az őskor óta éltek. A Várhegy barlangjában az őskőkor idejében készült kőeszközöket és állatcsontokat találtak. A mészkőszirt, amelyre a várat építették, jóval a honfoglalás előtt is lakott volt. A lovagvárként is emlegetett építmény helyén a 12. században eredetileg földvár volt, de a tatárjárás alatt elpusztult. Először 1200 táján Anonymus említi, aki szerint a honfoglaló magyarok itt már egy kész várat találtak. A most ismert vár építését IV. Béla kezdeményezte. Az építmény ovális alaprajzú volt egy öregtoronnyal és a vele átellenesen álló saroktoronnyal, valamint egy külső várral. A vár I. Lajos király alatt élte fénykorát, aztán évszázadokig pusztult, mára azonban felújították.

A hollókői vár

A Cserhát hegyei között a palóc település, Hollókő közelében egy kiugró sziklaszakadék szélén áll a vár. A tatárjárás után kezdték építeni. Az erődítményt fokozatosan bővítették falszorosokkal, bástyákkal, lakóhelyiségekkel az eredetileg még a 13. században épített falakhoz. Először egy 1310-ben kelt oklevél említi a Castrum Hollokew nevet, ebből eredt a Hollókő. Miután 1544-ben a törökök elfoglalták Nógrád várát, Hollókő másodrangú szerepet kapott. A helyőrség feladat az volt, hogy megakadályozza a rablóportyákra induló török csapatok betörését a környék jobbágyfalvaiba. A királyi seregek 1593-ban egy tárgyalás eredményeképpen aztán visszavették, egyetlen ágyúlövés nélkül.

A boldogkői vár

A boldogkői vár a Boldogkőváralja közvetlen közelében emelkedő sziklaszirten magasodik. Legkorábbi része valószínűleg a tatárjárás után keletkezett. Először egy 1295 körül kelt oklevélben említik, de a vár legrégebbi részei akár már 1280-ban is állhattak, építésüket a tatárjárás utáni kővárépítési időszakban kezdték. A 15. században nagy bővítéseket hajtottak végre rajta, a déli oldalon szabálytalan négyszög alakú tornyot emeltek, amelyhez palánkfal csatlakozott, és megépült a patkó alakú kaputorony a csatlakozó védőfallal, s a keleti oldalról a palotát övező külső fal is. A várban élők közül feltétlenül meg kell említeni Balassi Bálintot, itt írta a Borivóknak való című versét.