A Bors utánajárt: Befolyásolja a magasság a repülős étel ízét

Címkék

H. R.

Létrehozva: 2019.10.25.

Legyen bármilyen jó egy étel, készítse akár Jamie Oliver, tíz kilométeres magasságban, az utasszállító repülőn nem lesz olyan az íze, mint lent, a földön. Az ok a fizikában is rejlik.

A repülés sok embernek stresszes dolog, ők örülnek, ha valami eltereli a figyelmüket a fedélzeten. Ilyen az evés – már persze akkor, ha egyáltalán szolgálnak fel ételt az úton, hiszen a fapados légitársaságok pont ezen (is) spórolnak, hogy olcsón tudják adni a jegyeket. Aki viszont már kapott „légi menüt”, annak feltűnhetett, hogy az ízek eltérnek a lent megszokottaktól.

Több a kötöttség

Ez nem attól van, hogy olcsó, ócskább alapanyagokból dolgoznának a szakácsok. Jó minőségű hozzávalókat használnak, csak az ízekre más is befolyással van.

– Egyrészt korábban nem volt ennyi élelmiszer-biztonsági elvárás a repülőkön felszolgált ételekkel szemben, lehetett jókat enni a levegőben is – emlékezett vissza dr. Dömölki Ferencné Lívia élelmiszer-biztonsági szakértő. – Másrészt ma már a megbízott cateringes cég előre bekészíti az ételt, a repülőn csak felmelegítik. A konyháknak az átlagízlésnek kell megfelelniük, sőt mindenféle diétás igényt is ki kell elégítsen a főztjük, hiszen bizonyos emberek, akik érzékenyek, rosszul lehetnek. Akár a túl fűszeres, túl sós vagy cukros ételektől is – magyarázta a Borsnak.

Strapabíró étel kell

A repülőn felszolgálható ételekre igen kemény előírások vonatkoznak. Csak meghatározott módon és ideig lehet tárolni az ételt. A tálalásnak is pontosan betartandó folyamatai vannak. Ezek mind befolyásolják az ízeket és az állagot. A felszolgálható ételek száma tehát jelentősen szűkül. A fogásnak „el kell tudni viselnie”, hogy amint elkészül, lefagyasztják, majd kiolvasztják. Sőt szinte felforralják, hogy minden utas számára kellően meleg legyen, mire megkapja.

– A sokféle utas sokféle igénye miatt ma már nem lehet egy-egy kultúrára jellemző menüt összeállítani, a légitársaságok igyekeznek minden igényt kielégíteni – fejtette ki a szakértő.

Kevesebb a nyál

De ez még nem minden. Abban a magasságban, ahol az utasszállítók közlekednek – nagyjából tízezer méteren –, jóval alacsonyabb a légnyomás a földfelszínen megszokotthoz képest. Ez elsősorban az ember szaglására van hatással, ami viszont jelentős szerepet tölt be az ízlelésben. Alacsony légnyomáson kevésbé érezni az illatokat, szagokat, így az ízeket is.

Az utasszállítókon extrém száraz a levegő. Ez annak a mellékhatása, hogy a kinti mínusz 50 fokos levegőből dolgozik a klímarendszer. Ez a levegő a rendkívül alacsony hőmérséklete miatt szinte semmi vízpárát nem tartalmaz. Emiatt a gépen utazók légzőszervei alapból szárazak. Kiszárad az orr és a száj is. A szájüregben kevés nyál van csak, ami szintén jelentős szerepet játszik az ízlelésben. Hiszen a nyál szállítaná el a nyelv minden részére az ízeket.

Az űrállomáson tilos a só

Az űrben, súlytalanságban végképp más az evés. A földitől gyökeresen eltérő körülmények miatt egy csomó élelmiszerről eleve le kell mondaniuk az űrhajósoknak. Nem használhatnak például sót, borsot és egyéb, apró szemcsés fűszert, mert azok óriási káoszt okoznának odafenn, ha belelebegnének a műszerekbe. Ezért folyékony állagú ízesítőket fejlesztettek ki. A kenyér sem alkalmas űrétel: nem áll el túl sokáig, és az állaga miatt sem felel meg a követelményeknek. Helyette tortillát esznek az asztronauták. A szénsav is máshogy viselkedik az italokban a súlytalanságban. A buborékok az italban maradnak, nem szállnak fel a felszínre, ez pedig nehezen emészthetővé teszi őket. Az asztronauták konkrétan felfúvódnak a szénsavas üdítőktől.