A Bors utánajárt: három nap áramszünet kell a kártérítéshez

Dühösen fordult a Borshoz egy Békés megyében élő, panelházban lakó hölgy. Edit abban kérte a Bors segítségét, járjunk utána, hogy lehet, hogy majdnem 36 órán át nem volt meleg víz a lakásban, a számláján azonban semmivel sem lett kevesebb a befizetendő összeg hónap végén.

– Nem értem a dolgot, mivel több mint egy napig nem     használtunk meleg vizet, mivel nem volt. Akkor hogy lehet mégis annyi a számlánk, mint amikor rendesen használjuk mindennap a meleg vizet? – tette fel a kérdést lapunknak Edit.

A Bors megtalálta rá a magyarázatot.

Van meleg víz, csak hideg

– Egy távhő által fűtött ingatlanban a meleg vízzel tulajdonképpen két helyen kell elszámolni: a köbméterárat a vízszolgáltatónak kell kifizetni, a hődíjat viszont a távhőt biztosító szolgáltatónak – magyarázta a Borsnak Ruska Zoltán vízszerelő.

– Edit esetében az lehetett a probléma, hogy a csap meleg vizet biztosító részét használta azokon a napokon is, amikor nem volt meleg víz. Ezt a legegyszerűbben úgy lehet elmagyarázni, hogy volt meleg víz, csak az akkor hideg volt, mert nem volt semmi, ami felfűtse. De a felhasznált vízmennyiség ugyanúgy a melegvíz-órán áramlik át, ha a csap azon részét használjuk. Tehát az elszámolásban is így jelenik meg – fejtette ki a vízszerelő a Borsnak.

Nem mindig jár a kötbér

Nem csak ilyen jellegű szolgáltatásnál gyűlhet meg az ember baja, ha nem figyelmes kellőképpen. Egy másik olvasónk a Pest megyei Dunaharasztiban tapasztalta azt, hogy ugyan másfél napig nem volt internetszolgáltatása és televízióadása, mégis ki kellett azokat a napokat is fizetnie.

Bármilyen meglepő, a dolognak semmilyen jogi következménye nincs, a szolgáltató jogosan nem fizet kötbért, tudta meg a Bors Salamon András ügyvédtől.

– A jogszabály lehetővé teszi, hogy lehet olyan idő, amikor nem jut hozzá a szolgáltatáshoz az ügyfél. Persze, hogy melyek ezek az esetek, erre szigorúan ki kell térni. Ilyen például a vis maior helyzet, javítás, karbantartás időszaka. Teljes mértékben jogszerű, hogy csak akkor kell kötbért fizetni, ha a szerződésben megszabott idő lejárt és még mindig nincs szolgáltatás – magyarázta el a Borsnak az ügyvéd.

Pontosan 72 óra a határ

A Telekom távközlési és telekommunikációs vállalat, valamint a UPC is arról tájékoztatta lapunkat, hogy amennyiben az előfizetőik hibát észlelnek, azt többnyire gyorsan bejelentik valamelyik hibabejelentésre szolgáló elérhetőségen. A hibák jelentése – a saját érdeken túl – az Általános Szerződési Feltételek alapján is kötelezettsége az előfizetőnek. Ez azonban nem jelenti egyből azt, hogy a hibát észlelve és jelentve azt kevesebb lesz majd a befizetendő számla összege is.

–A szolgáltató köteles az előfizető által bejelentett hibát kijavítani, ez benne van az elektronikus hírközlésre vonatkozó magyar jogszabályban, de olyan módon, hogy a hiba bejelenté­sétől a hiba kijavításáig terjedő időtartam nem haladhatja meg a 72 órát – tájékoztatta a Telekom a Borsot.

Magyarul ez azt jelenti, hogy akár három napig is szolgáltatás nélkül maradhat az ügyfél anélkül, hogy ezért bárminemű kártérítés járna neki. A Bors megkereste a UPC-t is, ahol szintén az a szabály, hogy három napot meghaladó szolgáltatás-kimaradás esetén köteles csak kötbért fizetni a vállalat.

– Társaságunk köteles a valós, érdekkörünkbe tartozó hibát a bejelentéstől számított 72 órán belül kijavítani, ezen túlnyúló hibajavítás esetén köteles kötbért fizetni. Az ezen felül érkező kompenzációs igényeket társaságunk egyedileg bírálja el a vonatkozó jogszabályok és szerződési feltételek alapján – tájékoztatta lapunkat az internetszolgáltató.