Méregdrága kockadinnyét tessék!

Borsos áron, forintra átszámolva körülbelül harmincezerért lehet Japánban egy 4-5 kilós kockadinnyét venni. Oroszországban még többet kérnek érte, akár ötvenezret is ki kell csengeti a különlegességért. A kockadinnyének előnye is van: jobban elfér a hűtőben, és nem gurul a csomagtartóban. 

A hódmezővásárhelyi for­ma még nem EU-s szabvány, és talán sokáig nem is lesz az. 

– Az a nyitja a dolognak, hogy amikor még egészen kicsi, akkor bele kell tenni egy kocka alakú dobozba úgy, hogy az indája kilógjon – mondta a Borsnak Róbert, aki korábban üveglapokat ragasztott össze, de hiába erősítette egymáshoz gyorskötegelővel, a növekvő dinnye széttörte, és utána már nem tartotta meg a kocka formáját.

– Most külföldről, keletről rendeltem kockadinnyesablont. Japánban vaskerete van és golyóálló üveg a fala, az enyém plexi. Egy baj van, hogy ezek kisebb méretűek, mint amilyen dinnyemérethez itthon hozzászoktunk, és emiatt nem tud rendesen beérni. Ennek, ami a kezemben van, az éle 18 centis, a súlya 3,5 kiló. Én ennél nagyobbat fogok készíteni, és próbálkozom különböző fajtákkal. Sajnos az, hogy megérett-e, csak akkor derül ki, amikor kiveszem a sablonból, és felvágom – mond­ta a gazda.

A földön nem kell vele többet foglalkozni, mint a többivel, és az alja is világos marad, ahol nem éri a nap. 

– Ha rendesen beérne, az íze sem különbözne a gömb alakútól, és még kereslet is lenne rá. Az idei elsőt még nem vágtam fel, de úgy gondolom, hogy nem elég érett, csak a sablon mérete miatt kellett levágnom. Kísérletezek, idén még 8-10 is beérhet. Gondolkodom azon is, hogy a kocka formába a dobókocka pontjait dudorként beleragasztom. Igaz, hogy éretten a dobókockadinnye csak egy dobás erejéig lenne jó, de utána el lehetne fogyasztani – nevetett Róbert