Nagyot változott a fogyasztó a 21. századra. Pár évtizeddel ezelőtt az íz volt a legfontosabb: nem számított, ha apró és puha volt a paradicsom vagy a szamóca, hiszen ez volt a garancia rá, hogy isteni íze van. De, hát ezt támasztották alá a saját kiskerti tapasztalatok is!
Ma azonban, amikor a többség csak a standokon találkozik a terményekkel, a külcsínnel lehet eladni mindent. A vevő a szépet és nagyot keresi, olyat, amilyen a színes propektusokban látható. Az áruházláncok, persze, „továbbpasszolják” ezt az általuk is gerjesztett vásárlói igényt a mezőgazdaságnak, amely nyilván szeretné eladni a portékáját. Ezért vannak tele az üzletek öklömnyi méretű, hibátlan, ám vastag héjú, száraz húsú és vízízű paradicsomokkal, óriási víztartalmú, felpumpált sárgarépákkal és paprikákkal, amik külsőleg kifogástalanok, de fele annyira zamatosak. Hiszen a nemesítés során a kinézet tökéletesítése az élvezeti értékek rovására megy.
Sok vásárló bizalmatlan is a „méreten aluli”, nem szabályos alakú vagy már puhább, érettebb zöldségekkel, gyümölcsökkel szemben. Pedig ezek ugyanúgy ehetők, ugyanaz a tápérték van bennük, mint a tökéletesekben. Vannak esztétikai hibák, amik egyáltalán nem befolyásolják a fogyaszthatóságot, és az alapanyag kis kompromisszummal felhasználható – hívta fel rá a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amely a héten tette közzé legfrissebb kutatási eredményét. Eszerint egy magyar csaknem hat kiló zöldséget és gyümölcsöt dob ki egy esztendőben.
Emiatt hirdetett kampányt a Nébih „Vegyél számba!” mottóval. Az üzenet: nem csak a legfrissebb, a kifogástalan kinézetű zöldség és gyümölcs finom és tápláló. A fogyaszthatósági idő meghosszabbítható a megfelelő tárolással. És érdemes hazai terményt vásárolni, mert az garantáltan frissebb. Azt sem szabad elfelejteni, hogy bizonyos gyümölcsök, zöldségek a szállítás és tárolás során tovább érnek, és az érési folyamat a legtöbbször lassítható hűtéssel. A félbevágott, feldarabolt zöldség, gyümölcs pedig már kiemelten fontos, hogy hűtőben legyen, hiszen ebben az állapotban felgyorsulnak a romlási folyamatok.
Buday Péter sztárséf szerint a pazarlás megelőzésének az alapja a jó tervezés, annak végiggondolása, mennyi alapanyagra van szükség.
– A legfontosabb, hogy mindenből annyit vegyünk, amennyi kell. Kelkáposztából a húslevesbe például csak néhány levél, de akkor másnap a többiből készítsünk főzeléket vagy rakott kelt! Így nem kell kidobni semmit – magyarázta a sztárséf, aki további ötleteket is adott a Borsnak:
• Ha a répát körömkefével jól megdörzsölik, a hámozáskor keletkező anyagot nem kell kidobni, mert abból jó zöldség alaplé készíthető. És inkább azzal főzzünk ételízesítők helyett!
• Mielőtt a zöldséget a hűtőbe tennénk, a zöldjét le kell vágni, mert akkor kevésbé fonnyad. A fonnyadt zöldséget nem kell kidobni, csak a főzés előtt be kell áztatni.
• Ha a cukkínin barna vagy fekete foltok vannak, azt a részt ki kell vágni.
• Az almákat úgy kell tárolni, hogy lehetőleg ne érjenek egymáshoz!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.