Kukában végzi a csúnya zöldség és gyümölcs - hiába finom

Nagyot változott a fogyasztó a 21. századra. Pár évtizeddel ezelőtt az íz volt a legfontosabb: nem számított, ha apró és puha volt a paradicsom vagy a szamóca, hiszen ez volt a garancia rá, hogy isteni íze van. De, hát ezt támasztották alá a saját kiskerti tapasztalatok is!

Ma azonban, amikor a többség csak a standokon találkozik a terményekkel, a külcsínnel lehet eladni mindent. A vevő a szépet és nagyot keresi, olyat, amilyen a színes propektusokban látható. Az áruházláncok, persze, „továbbpasszolják” ezt az általuk is gerjesztett vásárlói igényt a mezőgazdaságnak, amely nyilván szeretné eladni a portékáját. Ezért vannak tele az üzletek öklömnyi méretű, hibátlan, ám vastag héjú, száraz húsú és vízízű paradicsomokkal, óriási víztartalmú, felpumpált sárgarépákkal és paprikákkal, amik külsőleg kifogástalanok, de fele annyira zamatosak. Hiszen a nemesítés során a kinézet tökéletesítése az élvezeti értékek rovására megy.

Sok vásárló bizalmatlan is a „méreten aluli”, nem szabályos alakú vagy már puhább, érettebb zöldségekkel, gyümölcsökkel szemben. Pedig ezek ugyanúgy ehetők, ugyanaz a tápérték van bennük, mint a tökéletesekben. Vannak esztétikai hibák, amik egyáltalán nem befolyásolják a fogyaszthatóságot, és az alapanyag kis kompromisszummal felhasználható – hívta fel rá a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amely a héten tette közzé legfrissebb kutatási eredményét. Eszerint egy magyar csaknem hat kiló zöldséget és gyümölcsöt dob ki egy esztendőben.

Emiatt hirdetett kampányt a Nébih „Vegyél számba!” mottóval. Az üzenet: nem csak a legfrissebb, a kifogástalan kinézetű zöldség és gyümölcs finom és tápláló. A fogyaszthatósági idő meghosszabbítható a megfelelő tárolással. És érdemes hazai terményt vásárolni, mert az garantáltan frissebb. Azt sem szabad elfelejteni, hogy bizonyos gyümölcsök, zöldségek a szállítás és tárolás során tovább érnek, és az érési folyamat a legtöbbször lassítható hűtéssel. A félbevágott, feldarabolt zöldség, gyümölcs pedig már kiemelten fontos, hogy hűtőben legyen, hiszen ebben az állapotban felgyorsulnak a romlási folyamatok.
Buday Péter sztárséf szerint a pazarlás megelőzésének az alapja a jó tervezés, annak végiggondolása, mennyi alapanyagra van szükség.

– A legfontosabb, hogy mindenből annyit vegyünk, amennyi kell. Kelkáposztából a húslevesbe például csak néhány levél, de akkor másnap a többiből készítsünk főzeléket vagy rakott kelt! Így nem kell kidobni semmit – magyarázta a sztárséf, aki további ötleteket is adott a Borsnak:

• Ha a répát körömkefével jól megdörzsölik, a hámozáskor keletkező anyagot nem kell kidobni, mert abból jó zöldség alaplé készíthető. És inkább azzal főzzünk ételízesítők helyett!

• Mielőtt a zöldséget a hűtőbe tennénk, a zöldjét le kell vágni, mert akkor kevésbé fonnyad. A fonnyadt zöldséget nem kell kidobni, csak a főzés előtt be kell áztatni.

• Ha a cukkínin barna vagy fekete foltok vannak, azt a részt ki kell vágni.

• Az almákat úgy kell tárolni, hogy lehetőleg ne érjenek egymáshoz!