Sorozat miatt tört ki a Csernobil-láz a világban

Megindult az áradat

Egy helyi utazási iroda szerint 40 százalékkal nőtt náluk a foglalások száma azóta, hogy május elején elkezdték vetíteni a Csernobil sorozatot. Ez az atomerőmű katasztrófáját és annak utóéletét, a romeltakarítást, a sugárzó reaktor lezárását és a tragédia okainak egykori kivizsgálását is bemutatja.

Az 1986. április 26-án felrobbant szovjet-ukrajnai atomerőmű környékét a sugárszennyezés miatt hosszú időre lezárták, az erőmű melletti Pripjaty, ahonnan ötvenezer embert telepítettek ki, ma is kísértetváros. 

Az utazási irodák az érdeklődőket az acélburokkal borított egykori erőműhöz és Pripjatyba is elviszik. Az angol nyelvű túrák ára fejenként száz dollár (28 500 forint) körül mozog.

A SoloEast utazási iroda igazgatója, Szergej Ivancsuk szerint idén májusban 30 százalékkal többen vettek részt a térségbe szervezett utazásokon, mint tavaly ilyenkor. A júniusi, júliusi és augusztusi foglalások pedig 40 százalékkal nőttek, mióta az HBO bemutatta a szé­riát. Egy másik csernobili utazási cég igazgatója is a turisták számának hasonló arányú, 30-40 százalékos emelkedéséről számolt be.

Kis sugárdózist kapnak

A csernobili túrára jelentkezőket az ukrán fővárosból, Kijevből busszal szállítják a 120 kilométerre fekvő térségbe. Megtekinthetik az áldozatok emlékműveit, áthaladnak az elhagyatott falvakon, és Csernobil egyetlen éttermében ebédelnek. Elviszik őket a felrobbant négyes blokkhoz, amit 2017 óta egy 105 méter magas acélkupola borít. Az egynapos túra végül a lakatlan Pripjatyban zárul.

– Az amerikai tévésorozat miatt a turisták nagyon sok kérdést tesznek fel, és érezhetően megnőtt az érdeklődés Csernobillal kapcsolatban – mondja Viktorija Brozsko, az egyik idegenvezető. – A túra teljesen biztonságos, a turisták a teljes kirándulás alatt úgy két millisievert sugárzásnak vannak kiéve. Ennyi a természetes háttérsugárzás is, aminek az emberek évente ki vannak téve – magyarázza a túravezetô.

Hazug rendszer

Craig Mazin, a Csernobil alkotója és rendezője korábban arról mesélt, hogy a sorozat írása előtt maga is ellátogatott a helyszínre. Bár nem vallásos, ezt szinte vallási élményként élte meg.

– Nagyon különös volt ott sétálni, ahol ők jártak. Ugyanazon ég alatt kicsit közelebb kerültem hozzájuk, kezdtem megérezni, kik voltak – mondta az egykor ott élőkről.

A katasztrófa és ahogy a szovjet vezetés kezelte – beleértve, hogy csak 36 órával a robbanás után evakuálták a környéket – rávilágított a szovjet hatalom rendszerszerű hazugságaira és hibáira, amiket a titkolózás kultúrája vett körül. Az erőmű felrobbanásának 31 közvetlen halálos áldozata volt, és több tízezer embert evakuáltak. Az atombaleset okozta sugárszennyezés halálos áldozatainak számáról azonban nincsenek pontos adatok. Egy fehérorosz tanulmány a katasztrófa miatti rákos halálozások számát 115 ezerre tette, az Egészségügyi Világszervezet 9000-re becsülte az elhunytak számát.

Sokan kint voltak a majálison

A katasztrófát azért nem sikerült eltitkolni, mert a radioaktív felhőt a széljárás a skandináv államok felé sodorta, és az ottani atomerőműveknél rendszeres volt az ellenőrző mérés. A szennyezés 70 százaléka egyébként Fehéroroszország területére jutott. A felhő április 29-én elérte Lengyelországot, Csehszlovákiát, Ausztriát, 30-án Németországot, Olaszországot és Magyarország északi, illetve dunántúli részét, de jutott belőle az Egyesült Államok keleti felére is.

Magyarországon május elsején kimondottan jó idő volt, ezért rengetegen töltötték az idejüket a szabadban. Szakemberek szerint az 1970 óta nyilvántartott daganatos betegségek, valamint a fejlődési rendellenességgel született csecsemők számának alakulásában hazánkban nem mutatható ki a csernobili katasztrófával kapcsolatos összefüggés.