TOP7 Agyament tudományos kutatás

7.Embert utánzó majmok

Ki nem nyújtogatta már a nyelvét vagy grimaszolt a majmok ketrece előtt, hogy elérjen valamilyen emberi reakciót a hozzánk legközelebb állóktól? És ki gondolkodott már el azon, vajon visszagrimaszolnak-e a majmok? Egy antropológiai kutatócsoport egészen odáig ment, hogy arra keresték a választ: utánozzák-e a csimpánzok az embereket? A válasz egyértelműen igen, méghozzá legalább annyiszor, ahányszor az emberek. A kutatás tavaly Ignobel-díjat ért.

* * *

6.A macskaürülékes kávé

A Kopi Luwak kávéért manapság igen borsos árat kell fizetni, akár tízezer forintot is csészénként. Ennek ellenére a kávéfajtáért bizony odaítélték a Nobel-díj citrom változatát. A kávét igen szokatlan módon állítják elő Indonéziában. Ezt a kávébabot ugyanis nagyon szereti a közönséges pálmasodró, ami egy cibetmacskaféle, megeszi, majd az emberek kipiszkálják az ürülékéből és kávét készítenek belőle. John Martinez ezzel elnyerte az 1995-ös táplálkozástani Ignobel-díjat.

* * *

5.Szaporodó földönkívüliek

Egy amerikai tudós, aki egyébként nem kisebb egyetem, mint a Harvard elismert professzora volt, azért kapott lélektani Ignobel-díjat 1993-ban, mert megállapította, hogy a földönkívüliek által végrehajtott emberrablások célja gyermekek létrehozása. Mindössze három kutató foglalkozott ezzel a témával, egyikük John E. Mack, pszichiáterprofesszor volt. Mack több száz elrabolt embert interjúvolt meg, s ezekből a beszélgetésekből vonta le következtetéseit.

* * *

4.Virtuális házi  kedvenc

Hazánkban is igencsak kedvelt volt az első virtuális házi kedvenc, a tamagocsi. Olyannyira, hogy a kilencvenes években még külön „tamagocsitemetőt” is nyitottak a Magyarországon elpusztult, csipogó kulcstartóknak. A szertartáson hivatásos siratóasszonyok mélyítették el a gyászt. Emellett a tamagocsi feltalálásáért, amellyel sikeresen lehet redukálni a valóban munkával töltött időt, gazdasági Ignobel-díjat kapott a két japán feltaláló 1997-ben.

* * *

3.Magyar szitakötők és böglyök

A díj történetében többször is felbukkantak magyar kutatók, ám 2016-ban a fizikai elismeréssel talán el is értek a csúcsra – vagy a mélypontra, nézőpont kérdése. Két kutatás kapott „elismerést”, az egyikben a fehér színű lovak előnyeit vizsgálták és arra jutottak, hogy őket kevésbé zargatják a bögölyök. A másik – szintén fizika kategó­riá­ban – díjazott tanulmányban azt vizsgálták, miért vonzódnak a szitakötők a fekete sírkövekhez a temetőkben. A válasz a fényben rejlik: a petézőhelyet kereső szitakötők gyakorlatilag víznek hiszik ezeket a csillogó felületeket. 

* * *

2.A fül növekszik

Egy brit háziorvos sza­bad­idejében, puszta szórakozásból megfejtette az emberiséget évszázadok óta izgató rejtélyt, hogy miért is olyan nagy az idős emberek füle. Vizsgálatainak következtetése viszonylag egyszerű lett, talán éppen emiatt érdemelte meg a 2017-es anatómiai antidíjat. Megállapította, hogy a férfiak füle 30 éves kor fölött évente két milliméterrel növekszik, és a gravitáció nyújtja meg, ami annál hosszabban hat a fülünkre, minél tovább élünk. 

* * *

1.A harkályoknak nem fáj

Talán a legkevésbé humoros vagy ciki, de komolyan érdekelne bennünket annak a kutatásnak a hasznossága, ami a harkályok fejfájását hivatott kideríteni. Naponta tizenkét­ezerszer ütik a csőrüket a fába, ami elgondolkodtatott két amerikai kutatót. A tudósok 2006-ban kaptak ornitológiai Ignobel-díjat, amiért rájöttek, hogy azért nem fájdul meg a harkályok feje, mert a koponyájuk szerkezete más, mint a többi madáré, vastagabb és szivacsosabb.