Aszálytűrő növényfajták verik majd le a zöldségek árát

Átvette a hús szerepét

Valahol már 1400 forintot kóstál a fehérrépa kilója, aminek az ára az aszály miatt ugrott meg igazán. Hihetetlen, de a leveszöldséget immáron külföldről kell behozni, mert kevés hazai van köszönhetően a rendkívüli, évek óta nem tapasztalt szárazságnak. Valószínűleg senki sem gondolta volna, hogy egyszer majd odáig fajulnak a dolgok, hogy a hús helyett a zöldség lesz a „gazdagok” eledele. Márpedig a helyzet így áll: egy kiló csontos karajt vagy éppen combot olcsóbban meg tudunk venni, mint a levesbe való zöldséget. 

10–12 év a génmódosítás

Az egyre drasztikusabb felmelegedésnek köszönhetően idehaza komoly problémákkal kénytelenek szembenézni a termelők. A termőföld kiszáradása már-már megoldhatatlannak tűnő kihívással szembesíti a gazdákat. Megoldás azonban egyelőre nem mutatkozik. A globális hőmérsékletnövekedés miatt az időjárásban komolyabb javulás nem várható, tehát alternatív megoldásokra lenne szükség. A répa, a fehérrépa és a petrezselyem azonban megsínyli a körülményeket, így a gazdák szerint az 1400 forintos kilóár nem igen fog csökkenni. 

– Sajnos idehaza nem tudok olyanról, hogy kísérleteznének a répa vagy éppen a fehérrépa genetikai módosításán, vagyis azon, hogy ellenállóbbá tegyék a zöldségeket, hogy jobban bírják a szárazságot. Ez alapvetően sem megy egyik napról a másikra, körülbelül  10–12 évre van szükség egy termény génállományának a módosításához. 

Ha az időjárási körülmények továbbra is így alakulnak, akkor egészen aggályos lesz, hogy az elkövetkezendő években mi vár majd a magyar leveszöldség termesztésre, és egészében a termények jövőjére. Az biztosnak látszik, hogy további drágulás következhet be a hazai termékek kapcsán a magyar piacon – mondta el a Borsnak Bartáh Szilveszter, a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjának munkatársa.

Bírni fogja a kánikulát

A klímaváltozás kapcsán veszprémi kutatók elkezdtek dolgozni a hazai burgonya fejlesztésén. Egészen pontosan a White Lady fajtát vették kezelésbe.  – Németországban már sikerült kifejleszteni egy úgymond hőálló burgonyát, ezt klímakamrában vizsgálták. Nappal 29 fokot, éjszaka pedig 27-et bírt. Nincs szó génmódosításról, ahogy a mi kutatásunk során sem: a burgonyának a saját örökítő anyagát használjuk fel, tehát nem idegen faj által kap behatást. Semmiképpen sem módosítjuk a géneket, így megőrizzük a krumpli génállományát, mégis ellenállóbbá tesszük. Ehhez bő évtizedre van szükség – mondta el a kutató.