Varázslatos helyek, ahol nem hat a gravitáció

Varázslatos helyek, ahol nem hat a gravitáció

gravitáció
PUBLIKÁLÁS: 2018. november 04. 15:00
Füredi

Iskolai tanulmányainkból ismerjük a gravitáció fogalmát, és még a legendát is hallottuk, amely szerint Sir Isaac Newton egy fa alatt üldögélve azon töprengett: mi tartja a Holdat a Föld körüli pályán, amikor egy alma esett le a fáról… A fizikus ezt követően azon kezdett gondolkodni, miért mindig lefelé esik a gyümölcs, sohasem fölfelé vagy oldalra. Úgy vélte, kell lennie egy erőnek, ami lefelé húzza az almát. Ekkor döbbent rá, hogy ugyanaz az erő húzza az almát a föld felé, ami a Holdat is a pályáján tartja.

Ez 1666-ban történt, majd évekkel később sikerült is bebizonyítania, hogy a gravitáció olyan vonzóerő, amely a világegyetem számos eleme között keletkezik. Gravitációs erő miatt keringenek az égitestek a Nap körül, a Hold a Föld körül, emiatt esnek lefelé a tárgyak, ha elejtjük őket, és ezért huppanunk vissza felugrás után, és nem maradunk a levegőben.

Felfelé gurulnak az üvegek Róma mellett

Ám vannak a világon olyan he­lyek, amelyek „nem tanultak” a gravitációról – legalábbis itt másként hat a tömegvonzás. Ilyen hely Rocca di Papa, a Rómától alig 60 kilométernyire délre fekvő kisváros a vulkáni eredetű Albán-tó mentén. Az ide vezető út egyik szakaszán megmagyarázhatatlan természeti jelenség tapasztalható: visszafelé gurulnak az úttestre helyezett üres üvegek, visszafelé folyik a víz, és az üresbe állított autó sem a lejtő irányába indul el, hanem fel az emelkedőre.

A gyalogosan útnak indulók pedig különös gyorsító erőhatásról számoltak be: olyan érzésük volt, mintha nem emelkedőn, hanem lejtőn futnának. Valódi turistalátványosság lett a hely, külföldi csoportok programjába is gyakran beiktatják. A lengyelországi Karpacz Gorny hasonló gravitációs anomáliával rendelkezik. A lejtőnek tűnő szakaszon felfelé gurulnak a palackok, és ellenkező irányban folyik a kiöntött víz. Állítólag az erdélyi Aknasugatag közelében is van egy olyan útszakasz, ahol látszólag emelkedőn felfelé indul el az üresben hagyott autó. A hivatalos magyarázat optikai csalódásról szól, ám a „rolling uphill” (hegynek felfelé gu­rulás) jelenségét saját bőrükön ta­pasztaló turisták tízezrei es­küsz­nek arra, hogy a nehézségi gyorsulást módosítja valami.

Varázslatos erdő

Az amerikai Fekete-hegységben két főiskolás bukkant rá egy titokzatos helyre a 16-os főút mellett: még 1952-ben egy faházat akartak felépíteni az erdőben, ám az általuk Kozmosznak nevezett hely olyan megmagyarázhatatlan erőket sugárzott ki ma­gából, hogy a fiúk inkább abbahagyták a tanulmányaikat, és turistavezetéssel gazdagodtak meg a hely adottságait kihasználva. A zónában ugyanis nem működnek az ismert természeti törvények: a kiöntött víz felfelé csöpög, a levegőbe feldobott kavicsok és teniszlabdák először egy eltorzult röppályán felfelé haladnak, majd egy falevélhullás-szerű ereszkedéssel esnek vissza a földre. Ráadásul úgy tűnik, hogy az ember magassága is megváltozik annak függvényében, hogy a Kozmosz-domb melyik részére áll. A domb tetején felépített kunyhóban még több hihetetlen dolog fogadja a látogatót: például a négylábú széknek csak az egyik lába érintkezik a padlóval, mégis biztonságosan lehet rajta ülni, sohasem borul fel.

Örkény egyperces megoldása

Kiváló írónkat, Örkény Istvánt is foglalkoztatta a tárgyak állandó lefelé esése, és elképzelte: mi lenne, ha fordítva történne minden. Egyik Egyperces novellájában (Arról, hogy mi a groteszk) így írt: „Íme, a világ fejtetőre állt. (…) Imhol egy temetés! Fölhulló hópelyhek közt, fölcsöpögő könnyek fátyolán át végignézhetjük, amint a sírásók két vastag kötélen fölbocsátják a koporsót. A munkatársak (…) az özvegy meg a három árva göröngyöt ragadnak, s elkezdik a koporsót hajigálni.”

Ez bizony nem csalás és nem ámítás

A Kozmosz-dombon vélt vagy valós torzulások nem az illúzió műfajába tartoznak, hanem a természeti törvények által egy kissé megbolondított esetek közé, amelyeket matematikailag és geológiailag is igazolni lehet. A domb ugyanis egy bizonyítottan gravitációs domb, közismert nevén mágneses domb, ahol – a világ többi hasonló képződményéhez hasonlóan – természetszerű az optikai csalódás és a mágneses hurkok létrejötte.

A gravitáció helyi anomáliája arra utal, hogy a domb alatt hatalmas földalatti érckészlet lehet. Hasonló gravitációs eltéréseket okozhatnak a kontinentális lemezek széleinél jelentkező tektonikus mozgások, illetve a földköpeny olvadt rétegeinek konvenciós áramlása. Ezeknél a pontoknál mindig eltérő a nehézségi gyorsulás. Mérések bizonyítják, hogy a Föld különböző pontjain más-más a gravitáció. A legmagasabb érték a magashegységek, például az Andok és a Himalája mentén jelentkezik azok hatalmas tömege miatt, és az Atlanti óceán északi részén, valamint Közép-Európában is erősebb a gravitáció az átlagosnál.  

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.