Rosszul tudjuk az alapokat
Vitathatatlan, hogy a magyarok tudnak pálinkát készíteni, azonban vannak olyan régről megmaradt beidegződések, amelyek miatt az alkoholos ital nem lesz olyan, amilyennek lennie kellene.
– A cefrébe csak fogyasztásra alkalmas, mindenféle szennyeződéstől mentes, érett gyümölcs kerülhet. A fáról leesett, rohadt gyümölcs nem jó, ugyanis a pálinka minősége 90-95 százalékban a cefre minőségétől függ. A cefrehiba átmegy a pálinkába is. Lepárlással javítani már nem, legfeljebb rontani lehet – magyarázta lapunknak Szabó Ferenc Ignác, a Pálinkafőzés.com ügyvezetője.
– Tipikus hiba még, hogy a gyümölcsöt nem magozzák ki és nem darálják le. A cefréshordót nem szabad napra tenni, sőt sokan az erjedési időszak alatt naponta kevergetik, ezáltal levegőt juttatnak a cefrébe mely számos cefrehibát eredményez. Az első két-három napban lehet kevergetni, mivel az élesztők szaporodásához oxigénre van szükség, ezután légmentesen le kell zárni, és hagyjuk erjedni 14-16 napig, olyan 18-26 Celsius-fokos környezeti hőmérsékleten. Az erjedés során keletkező szén-dioxid elvezetéséről gondoskodni kell úgynevezett kotyogó segítségével.
A másik tévhit, hogy a fogyasztási szeszfokot az utópárlattal kell beállítani. Az utópárlatos pálinka minősége nem lesz megfelelő, ízvilága nem a gyümölcsre jellemző jegyeket tartalmaz, büdös, gyakorlatilag élvezhetetlen lesz a végeredmény – figyelmeztetett a szakértő.
Pálinkafőzőkből nagyon széles a választék, kicsitől a nagyig mindenfélét találunk a piacon, de az egylépcsős és a kétlépcsős között is válogathatunk. Árban is igen nagy a szórás: pár tízezertől több százezer forintig terjed az eszköz ára.
– Nagy tévhit, hogy a főzőüstnek rézből kell készülnie. Csak ott kell réznek lennie, ahol a párlatgőz halad, tehát a kupola, a páracső és egylépcsős főző esetén a finomítóoszlop legyen réz, illetve tartalmazzon rézfelületet. Az üst nek tartósnak kell lennie, ezért e célra a rozsdamentes acél a legjobb – mondta a szakember.
Kezdőknek öt pohár
A pálinka igazán sokoldalú ital, de a jófélében fel kell ismernünk annak a gyümölcsnek az aromáját, amelyből készítették. Ha bármilyen más illatot, szagot érzünk, ami akár kellemetlen is lehet, az gyártási, előállítási hibát jelez. Ennek elkerülésében segít az ötpoharas megoldás.
– Számozzunk meg öt darab poharat, majd az előpárlat levételénél mindegyikbe engedjünk ugyanannyit a szeszből. Ez alapján tudjuk megvizsgálni, hogy melyik poharaknál érezhetők az előpárlatra jellemző jegyek. A jónak ítélt poharak tartalmát beleönthetjük a középpárlatba, míg a nem megfelelőt megsemmisítjük. Ez a legjobb módszer egy kezdőnek az előpárlat leválasztásához – mondta Szabó.
A pálinka mennyiségét a gyümölcs fajtája és cukortartalma határozza meg, így van, amelyikbôl több, a másikból kevesebb szesz lesz.
A szakértő szerint a kezdők a bogyós és könnyen romló gyümölcsöket kerüljék. A kajszi, a málna, a szeder nagyon kényes, a zöldfülűek próbálkozzanak szilvával, cseresznyével, almával vagy meggyel.
Szellőztessük, mielőtt isszuk!
A már kész terméket lefőzést követően ne rögtön palackozzuk, hanem szellőztessük oly módon, hogy a tárolóedényt ne zárjuk le légmentesen. A szellőztetés időtartama három-négy hét. Ezután jöhet a palackba zárás és az ezt követő pihentetés, amely három hónapig is eltarthat. Ekkor válik a pálinka igazán tökéletessé és fogyaszthatóvá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.