Kihalásra ítélt fajból evett Charles Darwin

Az angol biológus az evolúció-elmélet kidolgozásáról vált ismertté. Darwinról – aki később több száz új fajt fedezett fel – kevesen tudták, hogy a gasztronómia iránt éppúgy rajongott, mint a tudományért.

A finom falatoknak élt

Szívesen kóstolt bele távoli kontinensek finomságaiba. A cambridge-i Christs College tanulójaként rendszeres látogatója volt az ínyenc Glutton Clubnak – amit elnökként vezetett is –, ahol esténként különböző egzotikus húsokat szolgáltak fel.

A brit konyha számára ismeretlen madarak, vadak kerültek tányérra. Egyik este egy még félig tollal borított bagolylevest kínáltak vacsorára a vendégeknek, amit alig bírtak megenni. A tagok ekkor úgy döntöttek, inkább a húsok mellé kínált borokban mélyednek el – írja a Dininggui­de.hu.

Tatu volt a kedvence

A tudóst azonban a bizarr bagoly­étel sem tántoríthatta el a ritkaságszámba menő, zamatos húsok további kóstolásától. A tatu – melyet ő fedezett fel Brazíliában – különösen megérintette. – A tatu különösen finom, olyan a húsa, mint a kacsáé – jegyezte fel.

Emellett előszeretettel falatozott leguánokból, a galápagoszi óriásteknősökből, és a puma húsát is megkóstolta. Egy csaknem tízkilós rágcsálót is külön kiértékelt, miközben nem tudta, mi az. – Olyan zamatos, amelyhez foghatót még soha az életemben nem ettem – írta. Ez volt a Dél-Amerika északkeleti részén előforduló aguti.

Megtréfálta a nandu

A rendszertant is felállító Darwin számára 1933 decemberében, az argentínai Port Desirében egy számára ismeretlen madarat szolgáltak fel. A felfedező azonban nem tudta, hogy a nagy testű szárnyas pont az az állat, amelyet immáron három hónapja próbált meg befogni.

Darwin jóízűen falatozott belőle, mire megtudta, hogy bizony egy nandu húsát ízlelgeti. Félbehagyta az étkezését, majd mindenkire ráparancsolt, hogy tegye le az evőeszközöket. Begyűjtötte a maradékokat, és Angliába küldette további tanulmányozásra. Hamarosan kiderült, nem is egy nanduról volt szó, hanem egy kihaló félben lévő alfajáról, az Avestruz Petise-ről. Darwint mindez rettentően megviselte, ezt követően pedig csak előzetes ellenőrzés után engedett bármit is a tányérjára.

Felfedezte a világot

Charles Robert Darwin gyerekkora óta lelkes természetbúvár volt. Orvostanhallgatóként azonban nem bírta nézni az akkor még érzéstelenítés nélkül végzett műveleteket.

A gyógyításról szóló terveiről akkor mondott le, amikor végignézte egy gyermek szenvedését egy műtét során. Ezután döntött a természetrajz mellett, főleg a tengeri élőlények világa ejtette rabul. Első tudományos útjára már 23 évesen lehetőséget kapott: 1831 decemberében, szilveszter napján indult expedícióra Dél-Amerika feltérképezésére. Noha a költségeket magának kellett fedeznie, ez sem vetette vissza. Dél-Amerika nyugati partvidéke mellett öt év alatt bejárta a Zöld-foki szigeteket, Brazíliát, a Falkland-szigeteket, Új-Zélandot, Ausztráliát is. Híres munkáját, A fajok eredetét 50 évesen írta meg, 1859-ben.