Ha elmúlt 65 éves, gondolja meg, hogy vezessen-e!

A fiatalok is rengeteg hibát vétenek vezetés közben, de nem mindegy, hogy hogyan és mennyi idő alatt reagálnak adott szituációkban. Statisztikák szerint az 53 évnél idősebb sofőrök az átlagosnál több kárt okoznak, de ezen károk értéke elmarad a fiatalabb korosztály által okozott károkétól. – Az érintett korosztály általában lassabban vagy jóval lassabban vezet.

Mégis, a romló reflexek miatt nyugodtan kijelenthető, hogy minél idősebb valaki, annál több koccanásos helyzetet idézhet elő. A tapasztalatok szerint azt mondanám, hogy 60–65 év fölött már csak akkor üljön valaki autóba, ha nagyon muszáj, és csak rövid távokra. A budapesti közlekedést például egyáltalán nem ajánlanám  – mondta el a Borsnak Sándor Kriszta biztosítási szakértő.

Nem látják be a kanyart

Ugyan a mozgásuk már korlátozottabb, de pont ezért a korosodók sokkal megfontoltabban vezetnek. Nem ülnek ittasan a volán mögé, mindig bekötik magukat, és a rosszabb látási viszonyok miatt éjszaka és rossz időben nem szívesen közlekednek. Ennek ellenére például a balra nagy ívben ka­nyarodás vagy a holttér nagy galibát okozhat, mivel a pe­riférikus látás folyamatosan romlik.

Akkor kapcsolnak, amikor megvan a baj

Hazánkban is előfordult már, hogy egy megélt korú, egész pontosan egy 91 éves bácsi fordítva hajtott fel az autópályára.

Csak a szerencsének volt köszönhető, hogy nem okozott katasztrófát, de a férfi belehalt a balesetbe, miután árokba hajtott. Dobrocsi Endre közlekedésbiztonsági szakértő szerint csak a baj esetén kapnak a fejükhöz az idős sofőrök. – Ameddig nem történik baleset, általában nyugodtan róják az utakat. Sokan csak azzal az indokkal tartanak autót otthon, hogy csupán temetőbe vagy boltba mennek, abba viszont nem gondolnak bele, hogy pár száz méter is elég ahhoz, hogy megtörténjen a tragédia – ma­gyarázta a szakértő.

Megszokásból járják az utakat  

Sajnos sokszor a háziorvos an­nak ellenére is kiadja az engedélyt, hogy az idősnek lassúak a reflexei, nem lát jól, és a hallásával is baj van. – Nemcsak a körzeti orvos a hibás, hanem a sofőr is, ha nem veszi észre, hogy már nem megy jól a vezetés, a mozgás vagy a látás.

Persze ezt mindig rossz beismerni, de abba bele kell gondolni, hogy így kevésbé veszélyeztetik a többi közlekedőt – figyelmeztetett Dobrocsi. – A másik nagy probléma a rutinos vezetés, ami azt jelenti, hogy ha egy jól megszokott útvonal egyik kereszteződésében megváltozik a forgalmi rend vagy új táblát vezetnek be, akkor azt nem veszik figyelembe. Pontosan ezért szorgalmaznám, hogy az orvosi vizsgálatok mellett KRESZtesztet is teljesíteni kelljen a ve­zetői engedély megújításakor.