Legendás ujjlenyomat: a brutális dánosi mészárlás

A mészárlás valószínűleg a csárdatulajdonossal, Szarvas Istvánnal kezdődött és a feleségével folytatódott. Tizenhét éves nevelt lányukat legalább hárman megerőszakolták. Tabányi Pál kocsisra két fegyverből is rálőttek. A megsebzett áldozat rossz irányba, az épületbe menekült, ahol késekkel, baltával végeztek vele. Az elkövetők alig háromnegyed órát tölthettek a csárdában, amit fel is gyújtottak. Hogy miért kellett négy ártatlan embernek meghalnia, a mai napig rejtély. A dánosi (ma Dánospuszta) rablógyilkosságot megszállottan kutató Ibolya Tibor fővárosi főügyész olyan adatot is talált, amely szerint a Szarvas családnál nagy összegű készpénz lehetett. Az sem biztos azonban, hogy erről tudhattak az elkövetők. 

Három életfogytiglan

A dánosi rablógyilkosság or­szágszerte óriási indulatokat váltott ki, a sajtó hónapokon át hangzatos címekkel tálalta a történteket. A gyanú a kóborcigányokra terelődött, a csendőrség pedig elfogta a vélhető elkövetőket. A Surányi Ignác-féle cigánykaraván 17 tagját bíróság elé állították. Hárman életfogytiglant, hárman tizenöt év börtönt kaptak, a többieket hosszabb-rövidebb fegyházbüntetéssel sújtották.

Árulkodó ujjlenyomat

A dánosi rablógyilkosság azért is volt egyedülálló, mert országos jelentőségű ügyben ez volt az első eset, hogy daktiloszkópiával bizonyítottak. Sztojka Párnó ujjlenyomatait egy poháron találták meg, a férfi további élete pe­dig óriási hatással volt a hazai daktiloszkópia és bűnügyi nyilvántartás történetére – emelte ki Ibolya Tibor. 

Az elsőrendű vádlott Sztojka Párnó élete önmagában is külön regény. Már a dánosi ügy előtt is több eljárás folyt ellene. Saját testvérét – vagy unokatestvérét, ezt ő sem tudta pontosan – egy vita közben halálosan megsebesítette, de a hatóságoknak nem volt elég bizonyítéka. Sztojka az illavai fegyházban ült, de megszökött, majd betörésekből tartotta fenn magát. Ki-be járt a börtönből. Elképzelhető, hogy a fegyházból a II. világháború idején kiengedett, katonai szolgálatot vállaló fegyencek között vonult be.

Akinek halálhírét keltik...

„A nemzethűség szempontjából megbízhatatlan elítélteket különleges munkaszolgálatos századokba osztották be, nem pedig harcoló alakulatokhoz. Több mint valószínű, hogy Párnó is ilyen századhoz került. Mivel a fegyencek 1942 de­cemberében, a szovjetek doni áttörése előtt kerültek szétosztásra a csapatok között, Sztojka Párnó a magyar királyi honvédség egyenruhájában, nagy valószínűséggel valahol a Szovjet­unióban halt meg, vagy esett fogságba. Lakatos Balog János neve egyetlen veszteséglistán sem szerepel, és akinek halálhírét keltik – mint neki 1930-ban – az sokáig él...” – írta Ibolya Tibor a Sztojka Párnó – egy „kóborcigány” bűnöző élete című tanulmányában.