Teákkal itatják a szőlőt a borászok

A szőlőtermesztés és a borászat mindig is nemes foglalatoskodásnak számított. Csodálkozzunk-e hát azon, hogy egyes 21. századi borászatokban teával kínálják a tőkéket?

Védd magad!

Ez nem afféle úri huncutság, sőt! Nagyon is sokat ér egy-egy főzet a szőlőnek azokból a gyógy­növényekből, amiket eddig csak saját magunk egészsége ér­dekében fogyasztottunk.

– A szőlő, akárcsak az ember, rendelkezik immunrendszerrel. A teákkal igyekszünk erősíteni ezt, hogy hatékonyan lépjen fel a növényt fenyegető betegségekkel szemben – mondta a Borsnak Zadravec Zsolt, az osztrák Sepp Moser Borászat szőlészeti vezetője. – A szőlőkre leginkább a lisztharmat és a peronoszpóra jelent veszélyt.

A teákkal és a gyógynövények főzetével előidézzük azt a hatást, ami a szőlőből kiváltaná a védekezést peronoszpóra vagy más fertőzés esetén. Azaz csak imitáljuk a fertőzés jelenlétét, így erősítve a szőlő szervezetét – magyarázta a borász a módszert, amitől később zamatosabb is lesz a bor.

A Hold meg a talajvíz

Az elmúlt évben megduplázódtak Magyarországon azok a borászatok, ahol teáztatják a szőlőket. Ha nincs konkrét fertőzésveszély, akkor 10-12 naponta felváltva keverik a különböző teákat a permetbe.

1000 liter növényvédelmi permetbe 200 liter tea került. A cél nemcsak a növény immunrendszerének erősítése és a minőség javítása, hanem hogy ez a mezőgazdasági ágazat is visszataláljon a természethez. Hogy idővel a múlté legyenek a vegyszerek és a gépek.

De nemcsak a megfelelő tea kiválasztására figyelnek oda az úgynevezett biodinamikus borászatokban, de a bolygók és csillagok állását is figyelemmel követik.

– Minden bolygónak, csillagnak és a Holdnak is hatása van az állat- és növényvilágra. A Hold miatti apály-dagály jelenség nemcsak a tengereknél, de a talajvízben is megfigyelhető. Akárcsak a tengeré, a talajvíz szintje is csökken és növekszik. Ezért kell figyelni, mikor van telihold vagy fogyó hold – avatott be minket Zadravec.

Zöld és olcsó

A biodinamikus borászatok előszeretettel használják a Maria Thun nevéhez kötődő kertészeti holdnaptárakat. Ezekben ugyanis feltüntetik, mikor állnak úgy a bolygók, hogy érdemes legyen ültetni, komposztot szórni vagy épp permetezni a leveleket.

– Egyelőre sokan szkeptikusak a biogazdálkodással kapcsolatban, pedig kimagasló eredményeket lehet elérni. Ez a technológia ráadásul környezetkímélőbb és olcsóbb is a hagyományos módszereknél – hangsúlyozta a szakember, aki az április eleji VinCE Budapest Wine Show Biodinamikus mesterkurzusán szeretné ezt népszerűsíteni a hazai borászatok körében.    

Ősi módszer újraélesztve

Régen teljesen természetes volt, hogy útmutatóul használták a Hold járását a mezőgazdálkodásban. Ahogy a Nap meghatározza például az évszakok váltakozását, úgy van hatással a Hold a tömegvonzása révén minden élőre és élettelenre, ami sok vizet tartalmaz. Így a növényekre, az állatokra, az emberekre, a talajra.

Az elmélet szerint, amelynek atyja Rudolf Steiner (1861–1925) osztrák polihisztor, nem mindegy, hogy a Hold fogy vagy növekszik, felszálló vagy leszálló ágban van, s melyik csillagkép előtt halad el. A német Maria Thun (1922–2012) erre alapozva több évtizedig kísért figyelemmel egy gazdaságot, és vetette össze a vetési és művelési időpontokat az aktuális holdállással. Megfigyelései és tapasztalatai nyomán alkotta meg vetési naptárát, ami ma a biodinamikus művelés alapját képezi.