Óriáspajzs védené a naptól az ausztrál Nagy-korallzátonyt

Hatalmas napernyőként működő vízfelszíni védőréteg kifejlesztésén dolgoznak ausztrál kutatók, hogy megvédjék a Nagy-korallzátonyt a további korallfehéredésektől - írja az MTI.

A világ legnagyobb koralltelepének megóvásával foglalkozó Great Barrier Reef Foundation közleménye szerint ez a pajzs ötvenezerszer vékonyabb az emberi hajszálnál, teljes mértékben biológiailag lebomló és ugyanazt az anyagot, azaz kalcium-karbonátot tartalmaz, amely a korallok kemény vázát alkotja. A kutatók szerint a vízfelszínen és nem közvetlenül a virágállatokon lenne kifeszítve ez a védőréteg nagyjából két-három napig tudna megmaradni a helyén a szélsőségesen meleg időszakokban. Megóvja a víz alatt élő teremtményeket, mivel képes elnyelni az ultraibolya sugárzás akár 30 százalékát is, csökkenti a vízhőmérsékletet és nincs negatív hatással a tengeri élővilágra – közölte Anna Marsden, az alapítvány ügyvezető igazgatója

Az elképzelés az, hogy a forró nyári napokat megelőzően a kutatók hajókkal kihelyeznék a vízfelszínre a védőréteget a korallzátony fontos területein. A kutatók most nagyobb volumenű teszteket akarnak végezni annak megfigyelésére, hogy miként viselkedik a pajzs a vízfelszínen, majd hamarosan élesben is kipróbálják a fejlesztést az óceánon.

Sok korallzátony létét egyébként olyan súlyosan veszélyezteti a klímaváltozás, hogy további módszerek kidolgozására is szükség van. Az Ausztrália keleti partjánál a kétezer kilométer hosszan elterülő Nagy-korallzátony bizonyos területeit egyelőre csak az óriási árnyékolók menthetik meg – húzta alá a szakember. A korallfehéredés ugyanis a korallzátonyok jellegzetes vonása. Ha ez a folyamat sokáig tart akkor a korallok elpusztulnak és veszélybe sodorják a rájuk támaszkodó halakat is.

A széntüzelésű erőművek miatt Ausztrália a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátói közé tartozik egy főre vetítve. A kormány 2020-ig öt százalékkal a 2000-es év szintje alá akarja csökkenteni a kibocsátás mértékét.