Minden ötödik tanuló áldozattá válik a suliban

Anya nagyon rosszul vagyok, anya nem akarok bemenni, kérlek hadd maradjak itthon, fáj a fejem! – A tünetek egyre gyakoribbak, nem értjük, miért lehet ennyire gyenge gyermekünk immunrendszere, miközben vitaminokkal tömjük. Az esetek többségében kiderül: bántalmazzák őt a társai.

Elvették az uzsonnáját, beledobták a kukába, kicsúfolták, gúnyt űztek belőle, durvább esetben meg is verték. Nem új keletű jelenség, de a módjai eldurvultak. Egy szegedi, több intézményben dolgozó iskola­pszichológus szerint az esetek többségében a szülők a hibásak. Bacsa Erzsébet a bántalmazott és a bántalmazó gyermekekkel foglalkozik.

– A háttérben jellemzően olyan család áll, amely na­gyon kontrolláló, engedelmességet követelő, a gyereket rendszeresen megalázzák, keményen büntetik, a bántalmazó gyakran maga is bántalmazott. Másrészt olyan családokból kerülnek ki az elkövetők, ahol a szülők következetlenek, túlságosan megengedők, nem állítanak korlátokat, vagy elhanyagolók – árulta el a Délmagyarnak a szakember. Tapasztalatai szerint azok a gyerekek akik társaikat bántják általában robbanékonyak, nem tudják kezelni érzelmeiket, figyelemre vágynak.

Keresse fel az osztályfőnököt

– Figyeljük a gyerek viselkedését, és ha bármi furcsaságot tapasztalunk, akkor beszéljünk vele, de ne legyünk erőszakosak. Furcsaság lehet például, ha egyik pillanatról a másikra nincs kedve iskolába járni, vagy betegnek tetteti magát – mondta Standovár Sára gyermekpszichológus. – Az osztályfőnök tud leginkább segíteni, mert ő van a legközelebbi kapcsolatban a gyermekekkel. Komolyabb probléma esetén az iskolapszichológus segítségét is kérhetjük– figyelmeztet a szakértő, aki hangsúlyozza: lehetőséget kell teremteni a jóvátételre.

Készítse fel a gyereket

Dr. Jármi Éva az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakembere szerint a gyerekekkel való beszélgetés során kérdezzük meg, szerintük mi a legjobb reakció egy bántalmazó helyzetben.

– Sugalljuk nekik, hogy vélhetően ezekben az esetekben a bántalmazás folytatódni fog. A helyes fellépést szituációs játékban is elsajátíthatják, gyakorolhatják a gyerekek – árulta el a szakember, aki szerint fontos, hogy értessük meg a gyerekekkel, hogy felnőttől segítséget kérni nem árulkodás, csak annak jelzése, hogy valaki bajban van.

Fontos a megbocsátás

– A néven nevezéssel kell járjon az elkövető támogatása is, elvégre gyerekekről van szó, és nem kriminalizálni akarjuk a zaklatót, hanem biztonságos keretek között lehetőséget adni neki arra, hogy szembesüljön tetteinek következményeivel és lehetőséget kapjon a jóvátételre. A gyermekeknek meg kell tanítani a bocsánatkérést és a megbocsá­­­­tást is – magyarázta Prihoda Gábor oktatási szakember és szervezetfejlesztő tréner, majd átvette a szót partnere, Liska Márton.

– Az utóbbi időkben virtuális térben is zajlanak a zaklatások, sajnos gyakran a felnőtteknek tudomásuk sincs róla. Fontos lenne, hogy az iskolai fegyelmi rendszer ne csak a bántalmazó szankcionálásáról szóljon, hanem az áldozat hangjának hallhatóvá tételéről is. 

Husztik Dániel– A mi iskolánkban nem volt ilyen probléma. Azt hiszem, az ilyen dolgokat a szülőkkel kéne megbeszélni, mert a tanár „hozott anyagból” dolgozik, és semmit nem tud tenni.

Czakó Sebestyén– Nálunk nem volt komoly verekedés. Azt gondolom, hogy nem lehet kikerülni az agressziót, ha a gyerekek fejében nem tudatosítják, hogy az agresszió hogyan kezelhető és kerülhető. Ezt nem biztos, hogy otthonról hozzák.