Egy életre megtanulta Bence a szén-monoxid-mérő beépítésének fontosságát. A fiatalember és párja, Eszter a házi kedvencükkel, a Facebookon malackodó Ruperttel egyetemben nemrégiben költözött egy váci tanyára, ahol kis híján tragédia történt.
– Vegyes tüzelésű kazánnal fűtünk a házban, de minden figyelmeztetés ellenére nem szereztünk be szén-monoxid-mérőt. Egyszer csak azt vettem észre, egyre fáradtabb vagyok, teljesen legyengültem. Erőtlenül eldőltem az ágyon, majd álomba szenderültem – emlékezett vissza Bence.
– Bő félóra elteltével Rupert eszeveszettül ordítani és visítani kezdett, majd úgy beleharapott a kezembe, hogy azt hittem, kettétörik. Erre sikerült csak felébrednem. Így mentette meg az életemet az én Rupertem. Minden erőmet összeszedtem, és kitántorogtam a házból. Hosszú perceket feküdtem a földön, mire rájöttem, hogy vélhetően szén-monoxid-mérgezést kaptam – mondta a Borsnak. A kórházban kiderült, szerencsére nem kapott halálos dózist, de ha tovább maradt volna a házban, akkor leállhatott volna a szíve vagy a tüdeje. Szerencsére Rupertnek sem esett baja. A kéményseprő megállapította, hogy a kátránytól teljesen elzáródott a szellőzőcső. Amondó volt: csak egy óra választotta el Bencét a biztos haláltól.
– Másnap az volt az első, hogy beszereztünk egy szén-monoxid-mérőt. Természetesen nem győztem eléggé hálásnak lenni Rupertnek. Nem túlzás, hogy megmentette az életemet. Extra jutalom gyanánt sütöttünk neki túros süteményt, amelynek nagyon örült, gyorsan be is falta – újságolta. Bencéék egyébként azt tervezik, hamarosan egy állatparkot nyitnak a tanyájukon. A céljuk, hogy otthont adjanak az utcára került, gazdátlan állatoknak, elsősorban a kidobott törpemalacoknak. Hamarosan megjelenik egy könyv is, amelyben Rupert bölcsességeiből lehet majd olvasni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.