Régi történet, hogy miért nincs nekünk, magyaroknak ma „saját márkás” autónk. Már 1907-ben megkereste a csehországi Laurin és Klement gyár a kormányt, és felajánlotta, hogy épít egy autógyárat Magyarországon. A kereskedelmi minisztérium azonban megvétózta az ötletet, amivel óriási esélyt szalasztottunk el. A gyárat pár évvel később megvette az egyik legnagyobb gépipari cég, a cseh Škoda – a többit már tudjuk.
Az RTL Klub XXI. század című műsorából kedd este az is kiderül: ha az állam nem is látott fantáziát a járműiparban, mindig akadtak vállalkozószelleműek, akik megpróbálkoztak az autógyártással. Csonka János a legismertebb: az első Csonka-féle automobil 1905. május 31-én indult el kétezer kilométeres próbaútjára.
Az I. világháború után a Magyar Általános Gépgyárban folyt autógyártás (Magomobil, Magotax), de az 1928-ban megszületett, hathengeres Magosix már nem futott be karriert, mert a gyár a gazdasági válságban becsődölt. 1945 után felvetődött, hogy szükség lenne magyar népautóra. Pentelényi Jánosnak, a Csepel Művek mérnökének alkotása volt a kétütemű Pente 500 és 600. Havi húsz elkészült jármű már gazdaságossá tette volna a gyártását, ám a politikai döntés ezt elkaszálta. 1955-ben készült Székesfehérváron a Balaton.
A törpe kocsit Rubik Ernő édesapja tervezte. Nem ajtaja, hanem elhúzható teteje volt, mint a pilótafülkéknek. A hazai tervezésű autók közül végül a legnagyobb sikert a Puli (1986) érte el. Francia megrendelésre több százat adtak el, de a magas ára miatt itthon sosem terjedt el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.