Botránykönyvet írt Szent Pálról a magyar író

A regény nem mást állít, minthogy Pál apostol olyan körmönfont és cseles figurája volt a történelemnek, aki politikai okokból használta fel Jézust. Célja ezzel a zsidóság megmentése volt a pusztulástól.

Vallásos ember ön?

Egyáltalán nem. Habár a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban töltöttem életem egyik fontos szakaszát, már akkor is sok-sok kétely gyötört, amelyekre a szerzetesek sem tudtak válaszokat adni. Ugyanakkor a zsidó szellemiséggel is gyakran találkoztam. Egyik barátnőm például azt hitte rólam, zsidó vagyok. Amikor jeleztem neki, ez nincs így, rögtön úgy reagált, hogy na persze, a zsidók ezt mindig letagadják. Bár a könyvem a vallásról szól, abszolút ateista szemszögből írtam azt meg.

Miről is szól tulajdonképpen a Pálfordult világ?

Az a tapasztalatom, hogy a tisztes, polgári réteg körében erősen jellemző a szalonzsidózás. Mindig előfordulnak olyan mondatkezdések, hogy „Semmi bajom a zsidókkal, de...”, „Vannak zsidó barátaim, ugyanakkor...”. Ez kezdett el foglalkoztatni, valamint az, hogy a keresztény vallás izraelita alapokon nyugszik. Utóbbi már több évtizede nem hagyott nyugodni. Például a bencés gimnáziumban is rendszeresen zsidó zsoltárokat énekeltünk. A Pálfordult világ Szent Pál tevékenységéről szól. Arról, miképpen mentette át a Római Birodalomban gyakor­latilag halálra ítélt zsidóságot és zsidó vallást a kereszténységbe.

Hogyan érte el mindezt?

Egy olyan embert választott mindehhez, aki már nem tudja megkérdőjelezni az állításait. Egy zsidó ácsot, vagyis Jézust állította a középpontba. Megvizsgálta feltámadását, s ezt választotta a keresztény vallás alapjául: ha Jézus feltámadt, mi is feltámadhatunk. Ezzel meg tudta nyerni a vallásnak a nem zsidó gójokat is. Ennek ellenére nem ítélkezem Pál fö­lött. Richard Dawkins etológus szerint a világ működne istenhit nélkül, azonban én úgy látom, hogy ez nem így van. Pál korában meg főleg nem volt így. Innen nézve tehát valahol érthető lépést tett.