Márpedig a férj makacsul hallgat, és halálok híján az is nehezen bizonyítható, hogy egyáltalán gyilkosság történt. A halál okát azért nem lehet megállapítani, mert a gyilkos feldarabolta és ledarálta a holttestet, a maradványok olyan állapotban kerültek elő, amelyből az orvos szakértő nem tudott egyértelmű következtetéseket levonni.
Vajon mindez azt jelenti, hogy a tettes megúszhatja büntetés nélkül?
– Azért ez nem ennyire egyszerű – vélekedett lapunknak az ügytől független jogász, dr. Kamarás Péter. – Nemcsak közvetlen, hanem közvetett bizonyítékok alapján is el lehet ítélni egy elkövetőt. Ilyen bizonyíték lehet az indíték megállapítása, a hozzátartozók vallomása, a gyilkosság előzményeinek feltárása, vagy például a telefonos cellainformációk, amelyekből megállapítható, hogy a gyilkosság idején a vádlott és az áldozat telefonkészülékei „együtt mozogtak-e”. Amennyiben a közvetett bizonyítékok zárt láncolatot alkotnak, azaz egyik következik a másikból, akkor a bíróság elmarasztaló ítéletet hozhat – tette hozzá Kamarás Péter.
Mint arról a Bors beszámolt: a vád szerint N. János megölte a feleségét, majd – miközben 13 éves fiuk a házban aludt – henteskészletével feldarabolta és részben ledarálta a holttestet. A nemrég indult perben megszólaló tanúk elmondása alapján N. János féltékeny, a feleségén uralkodó férfi és számos baljós előjel előzte meg K. Judit eltűnését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.