Horace, a zimbabwei kismajom kétnapos korában veszítette el édesanyját autóbalesetben. Amikor járókelők megtalálták a tehetetlen kis állatot, anyja holttestén csüngött.
Szerencsére jóra fordult a sorsa, mert Sarah Carter, a Twala Természetvédelmi Alapítvány vezetője befogadta otthonába, és azóta együtt nevelkedik a család háziállataival, kutyákkal és macskákkal. Megszokták egymást, sőt összebarátkoztak, így mindennapos látvány, hogy együtt ejtőznek. Gazdája szerint Horace különösen álomszuszék, rengeteget durmol, ugyanakkor elszántan küzd is az álmosság ellen, mert attól tart, hogy lemarad valamiről.
– Rengeteg barátja van, emberek és állatok egyaránt, alig van egyedül, szereti a társaságot. Játékos, hihetetlenül agyafúrt és végtelenül szórakoztató – jellemezte Sarah.
Természetesen ellenállhatatlanul vonzódik ahhoz, amit tiltanak neki: például ételekhez, amiket nem ehet, helyekhez, ahol nem kéne lennie, és tárgyakhoz, amelyekhez nem volna szabad hozzányúlnia. Sarah-t gyakran megnevetteti egyik kedvenc trükkje, hogy odamegy valakihez, eltereli a figyelmét egy öleléssel, és közben elcsen tőle valamit.
Előfordul, hogy filozofál, ilyenkor szemmel láthatóan erősen töri a fejét valamin. Tekintete a távolba mered, egy levelet vagy virágot morzsolgat az ujjai között, és teljesen elmélyed a gondolataiban.
