Élni akarás és lélekjelenlét. Két magyar fiatalnak kúszva sikerült megmenekülnie a mészárszékké változtatott párizsi koncertteremből. Egyikük, Kövér Zsuzsa nyilatkozott a Borsnak.
Párizsban, a fények városában péntek este mindenki a szórakozást, a kikapcsolódást kereste. Kövér Zsuzsa és barátja, Horváth Tibor a Bataclan koncertteremhez igyekezett az Eagles Of Death Metal nevű amerikai rockbanda fellépésére. Már nagyban dübörgött a zene, villództak a fények, amikor elszabadult a pokol. Ropogó géppisztolysorozatok, halottak, vérző sérültek mindenütt.
Zsuzsáék néhány sokkoló pillanat múlva ráébredtek: menekülniük kell, mert az életük a tét. Az egykor színházként működő terem székei között kúszva jutottak el egy hátsó lépcsőhöz, amely – mint később kiderült – a vészkijárathoz vezetett. Közben embereket láttak, akik kétségbeesésükben az ablakokon vetették ki magukat. A borzalmakat túlélő magyarok vasárnap még Párizsban tartózkodtak, a Bors ott érte utol Zsuzsát telefonon.
– Ennek már vége. Mi nem szeretnénk tovább életben tartani ezt a történetet – mondta Zsuzsa, hozzátéve: szeretnék minél előbb elfelejteni az átélt borzalmakat. Majd megértésünket kérve elbúcsúzott. Egyelőre nem tudott választ adni rá, mikor jutnak haza, és arról sem kívánt beszélni, miképp birkóznak meg a sokkoló péntek este emlékeivel.
Dr. Bilkei Pál kriminálpszichológus szerint személyiségfüggő, ki és hogyan tudja leküzdeni az efféle traumát.
– Hónapokra lehet szükség, amíg enyhül a félelem. Ez bezárkózást, rémálmokat okozhat, érdemes szakember segítségét kérni a gyógyuláshoz. Aki eleve szorongóbb típus, az talán sosem dolgozza fel a történteket. A túlélő magyar pár reakciójából arra következtetek, hogy ôk lelkileg erős emberek, és hamar visszazökkennek a megszokott életükbe.
