Szerelmesek Mona Lisába a vandálok

PUBLIKÁLÁS: 2015. április 19. 10:30

Bár Varga Viktor csókja nem lesz olyan híres, mint Mona Lisa mosolya, arra jó volt, hogy a műkincsekre rontó vandálokra, elmebetegekre irányítsa a figyelmet.

(török)

A Leonardo da Vinci által az örökkévalóságba emelt hölgy ezúttal legfeljebb megszeppenhetett, amikor a magyar celeb a Louvre-ban felugrott a korlátra és csókot lehelt a védőüvegre.

Ám az elmúlt 100 évben többször is volt oka alapos ijedtségre – mármint Mona Lisának. Egy férfi például 1956-ban követ hajított az akkor még mindenféle védelem nélkül megtekinthető alkotásra, húsz évvel később egy japán nő esett neki spray-vel, 2009-ben pedig egy orosz nő az ajándékboltban vásárolt da Vinci-bögrét (!) hajította az ekkor már felállított plexire.

Szobafestő lopta el Mona Lisát

Ám a legizgalmasabb kalandra 1911. augusztus 21-én került sor. Egy Vincenzo Perugia nevezetű szobafestő a hétfői zárva tartás alkalmával a személyzet fehér köpenyében olyan suttyomban emelte le a falról a képet, hogy annak eltűnését csaknem harminc (!) órával később, a kedd délutáni nyitás után vették észre.

Még Pablo Picassót is bevonták a nyomozásba, mindhiába. Ám két évvel később Vincenzo barátunk már igencsak pénzzé kívánta tenni a zsákmányt, amelyet a firenzei képtár igazgatójának ajánlott fel, utóbbi köszönte szépen, és ugrasztotta a rendőrséget. Az olasz bíróság elnéző volt a szobafestővel, csak pár hónap dutyit kapott tettéért, talán mert mindvégig azt hangoztatta: ő csak haza akarta vinni a remekművet a dicsőséges Itáliának.

Késes képgyilkosok

Csaknem harminc évvel ezelőtt egy őrült késsel esett Rembrandt legkedvesebb képének: a férfi gyakorlatilag elvágta a festményen fekvő női akt torkát, majd kénsavat öntött rá. Rembrandt úgy látszik, vonzza a késes képgyilkosokat: az Éjszakai őrjáratnak 1911-ben rontott volna neki késsel egy amszterdami tébolyult, ám az ott tartózkodók idejében közbeléptek. Nem így 1975-ben, amikor is a később öngyilkosságot elkövető tettes máig látszó hosszú vágást ejtett a vásznon.

Ököllel esett Monet-nak

Nem úszta meg ennyivel Andrew Shannon. Nevezett úr Claude Monet négymilliárdot érő festményének esett neki ököllel a dublini Ír Nemzeti Galériában. Később azzal védekezett, hogy megszédült és véletlenül esett a képnek: öt év börtön lett a meggondolatlanság ára.

A rácsok mögé csupán rövid őrizetbe vétele során került az az orosz férfi, aki a Colosseum falára vésett egy nagy K-betűt, ám alig egy nappal később a 42 éves férfit máris hatmillió forintos pénzbüntetéssel sújtotta a bíróság.

Az ember nem is tudja, hogyan ítélje meg azt, ha az efféle rongálást egy kisgyermek követi el. Egy kínai turistacsoport tagjaként a híres luxori templomnál járt egy nyolcéves fiúcska, aki az „Itt járt Ting Csin-hao” feliratot véste a háromezer éves falakra.

Gondolta volna?

A koppenhágai Kis hableány szobrot (amelyet Andersen mesehőséről mintáztak) vandálok kétszer is lefejezték (1964, 1998); 1984-ben a karját vágták le, 2003-ban pedig lerobbantották a talapzatáról. Egyszer burkába öltöztették, máskor műpéniszt adtak a kezébe.
A már cápát is formaldehidben kiállító (ez az alkotása később 12 millió dollárért talált gazdára) Damien Hirst Távol a nyájtól címmel hasonló módon tartósított egy birkát, amelyet a kiállítás megnyitóján fekete festékkel színezett át egy „merénylő” – utóbbiról úgy sejtik, éppen Hirst megbízására.

Letörte a Piéta orrát

Ma azért védi üvegfal Michelangelo Piétáját, mert 1972 májusában egy Tóth László nevű, amúgy Ausztráliába kivándorolt magyar származású férfi kalapáccsal esett neki a szobornak: letörte az orrát, összeroncsolta az egyik karját, és rengeteg apró szilánkot hasított le róla.