Timi veséje kislánya születése után leállt. Férje nem akarta elveszíteni szerelmét, és úgy döntött, neki adja egyik veséjét.
„Csak egy nő szülhet gyermeket, de bárki adhat életet” szól a Transzplantációs Alapítvány szlogenje, mely Szanyi Tímeát is a gyógyulás útjára kísérte. Timi, 2007-ben hozta világra kislányát, Veronikát, majd ő is új életet kapott férjétől, aki egyik veséje odaadományozásával megmentette feleségét a biztos haláltól. Az anyuka kálváriája a várandóssága idején kezdődött. Az orvosok azt hitték, terhességi toxémiában szenved, de később kiderült, a panaszok sajnos vesebetegségre utaltak. A doktorok drámai diagnózist közöltek a fiatal nővel.
– Autoimmun vesebetegség. Azt mondták, dialízisre lesz szükségem. Húsz hónapig, hetente háromszor négy órát jártam dialízisre, míg otthon egy kisgyermek várt – meséli Timi, aki 46 kilóra fogyott, miközben a hasa állandóan puffadt volt a benne pangó vizelet miatt. Hamar egyértelművé vált, hogy transzplantációra van szükség.
– Összetört a világ számomra. Kívülről hallottam az orvos hangját. Aztán a hajamnál fogta kirántottam magam a gödörből – mondta.
Az addig örökmozgó, a külsejére kényesen adó, a gyógypedagógiai munkáját imádó lány úgy döntött, kiállja a sors kegyetlen próbáját. Bár gyenge volt, a dialízis tizedik hónapjában elkezdett pilatesórákra járni. Az erőnléte napról napra javult, és átmeneti állapotként tekintett a jelenre. Az édesapja egyszer azt mondta neki, hogy ne aggódjon, majd odaadja neki a veséjét. Figyelme ezután az élődonoros szervátültetés felé irányult. A szülei egészségügyi okokból nem mentek át az orvosi vizsgálatokon, de férje, Gergő igen.
– Tépelődtünk, hogy egy akkor ötéves gyerek szüleiként megengedhetjük-e, hogy veszélynek tegyük ki magunkat. Nehéz döntés volt, hogy elfogadjam a férjem veséjét. Végül belevágtunk. 2012. október 26-án megkaptam Gergő egyik veséjét – idézi a múltat Timi.
– A műtét előtti 24 óra elevenen él az emlékezetemben. Borzasztóan lassan telt, mindenki mindenkivel összeveszett, sírógörcsök kínoztak. A műtét jól sikerült. Nagyon nagy tanítóm volt ez a betegség. Próbálom úgy felfogni, hogy még mindig jobb, mintha azt mondták volna, rosszindulatú agydaganatom van.
Immár két és fél éve, hogy Timi testében szerelme, Gergő veséje dolgozik.
– Ami azelőtt probléma volt, az most meg se kottyan. A munkámat ugyan nem folytathatom, mert a kisgyermekek állandó jelenléte veszélyforrást jelent, de rátaláltam önmagamra. A Transzplantációs Klinikán önkéntes munkát végzek. Szervátültetésre váró párokat készítek fel az előttük álló nehézségekre. És igen, boldog vagyok.
