Tizenöt méter mély kéménybe zuhant Zsolt

Kéményseprônek becézik a barátai P. Zsoltot, amióta szombat este belezuhant a kunhegyesi mûvelôdési ház tizenöt méteres kéményébe.

– Mihály-napi buli volt, jól akartam látni a tûzijátékot. A magasság nem ijesztett, hiszen szobafestô vagyok – mondta el a Borsnak a kórházban. A második születésnapját ünnepelheti, ugyanis ha nincs vele a mobiltelefonja, ma sem tudnák, hol keressék.

– Nem emlékszem, hogyan estem a kéménybe, azt sem tudom, mennyi idôt töltöttem ott. Valószínûleg elájultam, arra tértem magamhoz, hogy koromsötét van. Hiába kiabáltam, senki nem hallotta, hozzám viszont eljutott az utcabál zenéje. Egy pillanatra azt hittem, ott lesz vége mindennek, de aztán eszembe jutott, hogy nálam van a mobilom.

Hívta a 112-t, és csak akkor nyugodott meg, amikor meghallotta, hogy ott vannak a tűzoltók. Maga tekerte a derekára a kötelet.

– Fölfelé többször is meg kellett állni, mert a kémény falának ütődtem. A saját felelősségemre hazamentem, de aztán egyre nagyobb fájdalmaim lettek. Nem tudok ráállni a bal lábamra – mutatja befáslizott bokáját.
A helyszínen Komáromi László, a Művelődési Ház munkatársa mutatja a kéményt, ôt fél 12-kor riasztották. 

– Kilencig tartott az Edda-koncert, utána kezdődött a tűzijáték. Zsolt már kilenc előtt beeshetett a kéménybe, és néhány órát eltöltött az alján, mert engem csak fél 12-kor riasztottak – mondta a Borsnak.

– Kollégáim folyamatosan kapcsolatban voltak a férfival, nyugtatták őt. Először az épület alagsorán át a kéménytisztító nyílást vizsgálták meg, de ezen csak falbontással tudtak volna átjutni. Ezért döntöttek a mentőkötél alkalmazása mellett – nyilatkozta S. Tóth Anikó, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.