A Borsnak nyilatkozott Ziaja Péter, aki évek óta Skóciában él, mérnöknek tanul az edinburghi egyetemen. Őt kérdeztük a függetlenségi szavazásután. Eldőlt: Skócia marad Nagy-Britannia része.
- Az ismerőseim körében is a megosztottság volt jellemző. Glasgow-i barátaim jobbára igennel szavaztak, habár ők többször is hangoztatták a „mind against heart”, azaz az ész a szív ellen kifejezést. Az edinburghiek inkább nemmel voksoltak.
- Milyen most a hangulat?
- Az ország egyik fele igencsak letört, mindenki az utcákon, a kocsmában figyelte ma reggel az eredményeket, és akik a függetlenségre voksoltak, érthetően csalódottak. Még az eső is rátett egy lapáttal, egész nap zuhogott. Persze az uniópártiak örülnek, bulikat szerveznek.
- Mi vár most Skóciára?
- Nehéz megjósolni. Ígértek új jogokat meg erősebb skót parlamentet, de sokan úgy vannak vele, hogy ez mese habbal.
- Ön is szavazott?
- Igen, mégpedig nemmel. A külföldi tanulók jó része így tett, aminek egy oka van: EU-s diákok vagyunk, a függetlenség kikiáltása után viszont nemzetköziekké válnánk.
- Érdekes volt a szavazás...
- Valóban. Itt semmilyen papírt, igazolványt nem kértek. Csak bement az ember, bemondta a lakcímét és a nevét, s már mehetett is ikszelni. Szintén érdekes volt, hogy a 4,5 millió szavazó mellett a 400 ezer itteni külföldi diák is szavazhatott. Azért elég furcsa, hogy ők döntenek egy ország függetlenségéről.
- Tart valamilyen inzultustól emiatt?
- Egyáltalán nem, soha egy rossz szót sem mondtak ránk.
84 százalékos volt a részvétel
Csak a legnépesebb skót városban, Glasgow-ban nyertek az igenek a csütörtöki népszavazáson, amelyen arról döntöttek a résztvevők, hogy kiváljanak-e Nagy-Britanniából és kikiáltsák-e az önálló, független Skóciát. Az egység mellett a szavazók 55 százaléka döntött, szemben a szakadni vágyó 45 százalékkal. A 4,28 millió választó több mint 84 százaléka járult urnához.
A választások után benyújtotta lemondását Alex Salmond skót miniszterelnök.
