Kislánya üzent a túlvilágról Renátának

Képtelen volt tovább Mexikóban élni Horváth Renáta, ahol kisebbik lányát, Gloria Hannát elveszítette. A pici a második életévét sem töltötte még be. – Azt hittem, ha hazajövök, valamivel könnyebb lesz, hiszen Mexikóban minden rá emlékeztetett. De a gyász elkísért. Ezért is akartam elmenni Diamond szeánszára, de végül nem sikerült. Másnap viszont felhívott, hogy az este készült egyik fotón a kislányom arcát látja. Megnéztem a képet, és megdöbbentem: a bal kezénél lévő gyertya felett ott vannak az én kicsikém arcának a körvonalai. Ezek után találkoztunk, és olyanokat mondott nekem, amiket csak a lányom és én tudhattunk. Beszélt a kislányom kedvenc ruhájáról, a műtéteiről, a halálát okozó műhibáról. S ahogy az életben, a közvetítés során is mamának szólított, nem pedig anyának – emlékszik az édesanya, aki próbálja megfogadni lánya üzenetét.

 – Azt mondta, szeret, köszöni, hogy a gyermekem lehetett, s foglalkozzak többet a nővérével, a tizenegy éves Noémivel, akinek szintén fáj az ő hiánya. Azt hittem, megőrültem, amikor Mexikóban a kislányom halála után egy hónapon át, egészen a szülinapjáig le- és felkapcsolódott a villany, anélkül, hogy bárki hozzányúlt volna. Erről nem beszéltem senkinek, de Diamond közvetítése óta már értem.

Diamond sosem idéz meg senkit szándékosan. – Nem én választom a lelkeket, ők találnak meg engem – állítja. – Fájdalmas kötelességemnek érzem, hogy ilyen helyzetekben segítsek, és ezért sosem fogadok el pénzt. Döbbenetes megtapasztalni a lélek halhatatlanságát. Megindít a síron túl átívelő szeretet hatalma, ahogy erőt ad az élőknek a gyász feldolgozásához.